Javában tombol az influenza szezon: a Nemzeti Népegészségügyi Központ figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint 2023. január 23 – 29. között az országban 211 400 fő fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 30 000 főnél influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak. Nem csoda, hogy sokan nyúlnak a drága gyógyszerek mellett házi készítésű gyógyteák iránt. Igen ám, azt viszont kevesen tudják, hogy kell tökéletesen elkészíteni ezeket az italokat, hogy valóban kifejtsék jótékony hatásukat. Legyen szó filteres vagy szálas teákról, bizonyos szempontokat figyelembe kell venni elkészítésük során. Hiszen, ha ezekre nem ügyelünk, a finom ízük mellett hatásuk nem sok lesz. Éppen ezért mutatjuk, mik azok az ökölszabályok, amiket mindenképp tartsunk be.
Legtöbben gyógynövényekből is úgy készítenek teát, ahogyan fekete vagy zöld teából. Ez azt jelenti, hogy a gyógynövényt forróvízzel leöntik, és 5-6 perc elteltével kiveszik a folyadékból a filtert vagy leszűrik a teát. Ez a módszer azonban nem minden esetben jó.
Gyógyászati célra nem feltétlenül egy növény levelét vagy virágát használjuk, hanem sokszor a gyökerét, a kérgét vagy a termését. Ez utóbbiak ilyen rövid ideig tartó áztatás során nem puhulnak meg eléggé ahhoz, hogy a kellő mennyiségű hatóanyag kioldódhasson belőlük, ezért az így készült ital hatása elmarad a várttól. Más esetekben a forróvíz olyan anyagokat is kiold a növényből, amelyek kellemetlen ízűek, esetleg károsak. Szakszerűen eljárva, ezen a problémán is lehet segíteni.
Amit érdemes észben tartani, hogy a teakészítésnek három módja van. Ezt a három módszert pedig filteres vagy szálas gyógynövények esetén is alkalmazhatjuk. Nézzük is őket!
- Forrázatot hőre bomló hatóanyagot, illóolajat tartalmazó növények (pl. menta, kakukkfű, kamilla) esetén készítünk a következő módon: a gyógynövényt forrásban lévő vízzel leöntjük, az előírt ideig kivonjuk, majd a folyadékot szűrjük.
- Főzetet kemény állagú növényi részekből (pl. édesgyökér, tölgyfakéreg) érdemes készíteni az alábbiak szerint: a gyógynövényt vízben felfőzzük, az előírt ideig forraljuk, majd a folyadékot szűrjük.
- Hidegvizes áztatást olyan növényeknél alkalmazunk, amelyekből melegvízzel nem kívánt anyagok is kioldódnak (orvosi ziliz gyökér – keményítő). Ennek módja: a gyógynövényt több óráig hidegvízben áztatjuk, a folyadékot szűrjük, majd a mikroorganizmusok elpusztítása céljából néhány percig forraljuk.
Ezekre is figyelni kell:
Sokszor olyan növényekből állnak a teakeverékek, melyekből más-más módszerrel kell szakszerűen teát készíteni - ez persze nem lehetséges. Éppen ezért, hogy a legjobb állagot és főzetet érjük el, általában forrázat készítését javasolják a szakemberek. Ha a keverékben gyökér- vagy kéregdarabok vannak, akkor érdemes hosszabb idő után leszűrni a folyadékot, hogy a keményebb növényi részekből is ki tudjanak oldódni a hatóanyagok.
Mi van akkor, ha a gyógynövény nyálkát tartalmaz? Ilyen növény lehet a hársfavirág, zilizlevél, vagy akár a kamilla is. Esetükben azt kell szem előtt tartani, hogy szűréskor jó alaposan kinyomkodjuk a felpuhult növényi részeket, illetve a filtert, hogy az értékes nyálka is az italba kerüljön, hiszen sok növény esetén a nyálka gyulladáscsökkentő és bevonó tulajdonsága fontos szerepet játszik a növény jótékony hatásában.
Tévhitekből is akad bőven, ha gyógyteákról beszélünk: egyik ilyen tévedés, hogy ezeket a teákat csak mézzel szabad ízesíteni. Ennek a tévhitnek semmi alapja, hiszen a cukor vagy az édesítőszerek nem befolyásolják vagy rontják a gyógyteák hatását. Sőt fontos kiemelni például azt, hogy cukorbetegek pedig semmi esetre se alkalmazzanak mézet, hiszen az is cukorterhelést jelent szervezetük számára!
A csomagolás sokszor félrevezető
A hazánkban kapható gyógyteák csomagolásán legtöbbször egy minden tudományos alapot nélkülöző, általános adagolás szokott szerepelni, amely szerint egy filtert vagy egy kanál teát kell egy csésze vízhez adni. Viszotn fontos tudnunk, hogy amennyiben nem csupán kellemes íze miatt, hanem gyógyító célból iszunk teát, akkor a megfelelő mennyiségű gyógynövényt kell alkalmazni, és a gyógyszerekhez hasonlóan a tünetek megszűnéséig akár naponta 2-3 alkalommal.
A hatásos adagról szakkönyvekből tájékozódhatunk. Ez azért is fontos, mert gyakran előfordul, hogy a gyártók a nagyobb haszon érdekében egy-egy filterbe a hatékony adagnál jóval kevesebb gyógynövényt tesznek, érdemes tehát alaposan elolvasni azt, hogy mi van a csomagolásra írva. De nem mindegy a gyógynövény minősége sem. Ha a dobozon az szerepel, hogy „gyógyszerkönyvi minőségű” növény van benne, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a benne lévő gyógynövény tartalmazza a szükséges hatóanyagmennyiséget, és a belőle készült tea valóban hatásos lesz. A „gyógyszerkönyvi minőség” garantálja továbbá, hogy a növényi rész nem szennyezett különféle, az egészségre káros anyagokkal (pl. nehézfémek, rovarirtószerek.)
A témában mélyebb ismerettel nem rendelkező fogyasztók keveset tudnak arról, mitől nevezhető biztonságosnak az egyes gyógynövényteák fogyasztása, illetve milyen termékeket érdemes vásárolni és hogyan szűrhetjük ki a silány minőségű, kamu termékeket. Hogy mire érdemes még figyelni a csomagolásokon? Hogyan különböztethetjük meg a minőségi termékeket a silányaktól? Korábbi cikkünkben erről is írtunk, ide kattintva már olvashatod is.
Címlapkép: Getty Images