A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, ami idén azt jelenti, hogy március 26-án kell átállítani az óráinkat: hajnal 2-kor most előrefelé, hajnal 3-ra tekerhetjük a mutatót. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott őszi vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás nem lesz. Így ez lehet az egyik utolsó óraátállítás, amit átélünk.
2023 tavaszán az óraátállítás március 26-ra esik, az órákat egy órával kell előre állítani. Így "egy órával kevesebbet alhatunk".
Sajnos az átállást most nem segíti a hosszúhétvége, mint múlt ősszel. Akkor november 1-je keddre esett, így az óraátállítás vasárnapját (október 30-át) követő hétfőt előre ledolgozva könnyebben szokhattuk meg a táli időszámítást. Most azonban ilyen nem lesz, a legközelebbi hosszú hétvége húsvétkor lesz, április 7-től 10-ig.
A tudomány a téli időszámítást támogatja, nem a nyárit
A Magyar Alvás Szövetség főtitkára, G. Németh György korábban elmondta, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, mely idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk, alvás esetében a cirkadián ritmusunkat.
Címlapkép: Getty Images