A haj és az arcszőrzet kerül a középpontba a Móra Ferenc Múzeum A jólfésültség története címmel pénteken nyíló új kiállításán, melyen arra keresik a választ, mik voltak a szépségipar fejlődésének főbb mozgatórugói, állomásai, kik voltak meghatározó szereplő.
Az orvostudomány szerint az élet szempontjából a hajnak nincs nélkülözhetetlen szerepe, ugyanakkor testünk egyik legellenállóbb része és mindig is fontos szerepet kapott az emberek életében. Mivel a haj számos kultúrában szennyesnek és szennyezőnek számított, nem akárkik nyúlhattak hozzá: specialistákra volt szükség. A közterületen dolgozó borbélyok a 17. századtól állandó műhelyeket nyitottak, ahová eleinte kizárólag férfiakat vártak. A nők csak a 20. századtól mehettek hajat ápoltatni, ekkortól jelentek meg a nagyvárosokban a fodrászatok.
A kiállítás ezt az izgalmas, sokszínű változást szemlélteti érdekes tárgyak és történetek segítségével. Bemutatnak fodrász- és borbélyszalonhoz tartozó bútorokat, hirdetéseket, eszközöket. A látogatók megismerhetik a haj kémiáját és biológiáját, a fodrásztechnológiák változását, a fodrászműhelyek kialakulását. A kellékek mellett képzőművészeti alkotásokkal, videókkal és fotókkal is találkozhatnak az érdeklődők.
Az augusztus 31-ig látogatható tárlaton egy szelfipontot is kialakítanak: egy retro hajszárító búra alá, egy régi fodrász fotelbe ülhetnek majd be a látogatók. Emellett megcsodálhatják Dankó Pista feleségének fésülködő asztalát, Bajor Gizi díszfésűjét vagy egy hajjal díszített levelezőlapot is - áll a közleményben.
Címlapkép: Getty Images