A termőföldár-növekedés tovább folytatódik, azonban a drágulás tekintetében megtorpantak az árak: a 2016-os 22 százalékos emelkedés után 5,6 százalékkal kerültek többe a termőföldek. Tavaly egy szántó átlagára 1,35 milló forint volt, és 73 ezer hektárra, a két évvel korábbi szintre esett vissza a termőföld-értékesítés volumene 2017-ben.
2016-ban az összes eladott termőföldterület 83 százaléka volt szántó, tavaly ez az arány 72 százalékra csökkent, de növekedett az erdő (14%), a gyep (11%) és a szőlő- és gyümölcsültetvény (4%) adás-vételi aránya.
Szakértők szerint 2016-ban az élénk földpiaci forgalom a Földet gazdáknak programnak volt köszönhető. A 2016-os az évben durván megemelkedett a földeladás, mivel összesen 232 ezer hektár cserélt gazdát. 2017-ben már csak 73 ezer hektárnyi földforgalom volt tetten érhető, ami az összes földterület 1,2 százalékát tette ki.
A tavalyi évben a szántó átlagárának emelkedése visszaszorult, csupán 3,7 százalékkal növekedett. Egy hektár szántóföld átlagosan 1,4 millió forintot ért, azonban a többi művelési ágra bejegyzett földterületen jobban növekedtek az árak: a gyep 9, 7 százalékkal, a gyümölcsös és erdő 12-12 százalékkal, a szőlőültetvény pedig 16 százalékkal drágult. Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megye számított a legdrágábbnak: míg ezekben a megyékben hektáronként átlagosan 1,7-1,8 millió forintért keltek el a gazdasági területek, addig Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében már 700-900 ezer forintért lehetett egy hektár földhöz jutni.
Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás alapján a mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérlik, melyből a szántók 55 százaléka volt bérelt terület. Az éves bérleti díj tovább emelkedett: 2016-ban 8,2, majd 2017-ben 5,8 százalékos növekedés volt megfigyelhető. 2017-ben egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja így 52,3 ezer forint lett.