Debrecen meghatározó szerepet vállal a térség gazdaságfejlesztésének irányításában, mert eljött az ideje, hogy Európa egyik leghátrányosabb régiójából a kontinens egyik legversenyképesebb régiója épüljön fel, mondta el Papp László.
A munkát "a kiszámíthatóságot garantáló stabil politikai, illetve erős gazdasági alapokon" sikerült elvégezni, miután a kormány 2014 után olyan stratégiai döntést hozott, hogy a megyei jogú városok maguk határozhatják meg a fejlesztések irányait.
2016-ban fogadta el az önkormányzat az Új főnix tervet, amelyben 200 milliárd forintos forrás állt rendelkezésre helyi fejlesztésekre, mondta Papp László, majd részletesen beszélt a terv hat pilléréről, a gazdaságfejlesztésről, a közlekedési beruházásokról, az oktatás- és kultúra területén megvalósított tervekről, az élhető és a gondoskodó város programjairól. 2014 és 2018 között csaknem 600 milliárd forint működő tőke érkezését jelentették be, amellyel több mint hatezer új munkahelyet teremtettek.
Az önkormányzat 700 hektáron ipari parkok fejlesztésébe kezdett, amire nemcsak Magyarországon, de Európában sincs példa. 2014-ben 7605 cég volt a városban, ma 8120, és a gyártás után egyre többen a kutatás-fejlesztési központjukat is Debrecenbe telepítik.
Papp László végezetül a jövő terveiről szólva utalt a Debrecen 2030 városstratégiai elképzelésekre, amelynek célja "magasabb minőségi szintre vezetni a várost, hogy egy többmilliós régió fővárosa legyen". A Debrecen 2030 programról Palkovics László innovációs és technológiai miniszter néhány nappal korábban Debrecenben azt mondta, hogy az mintegy 800 milliárd forintos fejlesztést jelent a városnak.