Márciusban 4,9 százalékra lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülése a februárban mért 8,4 százalékról, amit teljes egészében az indokolt, hogy a Húsvét tavaly márciusra, idén pedig áprilisra esett. Ezt tükröz az is, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben csupán 1 százalékkal nőtt a forgalom a februári 4,8 százalék után, míg egy évvel ezelőtt 6,1százalékos növekedést mértek. Ezzel szemben a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben és az üzemanyag-kiskereskedelemben egyaránt 14,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Növekedtek az eladások a bútor-, műszakicikk- (18 százalék), iparcikk jellegű vegyes- (17 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (14 százalék), a használtcikk- (13 százalék), valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben (8,0 százalék).
Ezzel szemben a forgalom volumene csökkent a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben (–0.8 százalék). 2019. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál, így élénkült a tavalyi utolsó negyedévhez képest, ami hozzájárulhatott a GDP növekedésének gyorsulásához is, így az első negyedévben a GDP növekedése meghaladhatta az 5 százalékot. 2015. évi átlaghoz képest 23,1 százalékkal, 2010-hez képest pedig 35,4 százalékkal magasabb a kiskereskedelmi üzletek forgalma.
Idén a reálbérek növekedése 6,5 százalékhoz közeli mértékben folytatódhat, így a kiskereskedelmi forgalom növekedése is ezen a pályán maradhat, azonban ennek mértéke százalékot némileg meghaladó ütemre lassulhat a várakozásaink szerint a tavalyi 6,7 százalékos forgalombővülés után. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is.
A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. Az új autó regisztrációk pedig az első négy hónapban 7 százalékkal emelkedtek, noha tavaly szeptembertől az új károsanyag-kibocsátás méréséi szabályozások (WLTP) bevezetése miatt több modell eltűnt a kínálatból, ami átmeneti visszaesést okozott a forgalomba helyezések számában. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti.