Küzdenek a gazdák az időjárással: a fagy ellenére lesz őszibarack idén

HelloVidék 2019. május 7. 09:00
Megszűnt a szárazság, most a csapadékos időjárásból adódóan a növényvédelem kapcsán szaporodnak meg a gazdák teendői – írta hétfői agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat. A csapadék jót tett a vetésnek, az alacsony hőmérséklet azonban gátolja a növények növekedését. Jelenleg úgy tűnik az őszibarack megúszta a fagyos időjárást.

Az áprilisban hullott csapadék csak a szárazság mérséklésére volt elegendő, májusban azonban végre megérkezett a több napon át tartó áztató eső is. Az esős, hűvös hétvége és hétkezdet után keddtől átmenetileg szárazabbra fordul az időjárás, de a hőmérséklet továbbra is az ilyenkor megszokott értékek alatt marad. Csütörtökön újabb csapadékzóna vonul át az országon, és az előttünk álló hétvégén sem lesz száraz az idő, írja a Duol.hu.

A múlt héten hullott nagy mennyiségű eső a talajok átnedvesítése szempontjából is fontos; a felszíni talajréteg országszerte nedves, sáros, a felső 20 centiméter is telített, vagy közel telített nedvességgel. Jelentősen javult a középső rétegek nedvességtartalma is, már mindenütt 50 százalék fölött alakul ez az érték a felső 50 centiméteren, de a csapadék alsóbb rétegekbe szivárgása még nem történt meg. A telítettséghez képesti vízhiány is sokat csökkent a csapadék hatására, a felső egy méteres talajrétegből jellemzően már csak 30-70 milliméter közötti nedvesség hiányzik.

Az őszi árpa már a kalászhányás, a búza pedig a szárba indulás fenológiai fázisában jár. Lassan elvirágzik a repce, sokfelé már a becőképződés állapota a jellemző. A napraforgó és a kukorica vetése még folyamatban van, már kisorolt táblák is megjelentek. A csapadékos idő nem csak haszonnövények fejlődésére, hanem a gyomok növekedésére, a kártevők elszaporodására és a különböző növénybetegségek elterjedésére is kedvezően hat, bár az alacsony hőmérséklet egyelőre hátráltatja ezek elszaporodását.

Még aggódtak a Csongrád megyei őszibarack-termelő gazdák április elején, mivel lefagyott az idei termés. Ugyan csak kétszer volt fagy az őszibarack-virágzás idején, de ez épp elég volt ahhoz, hogy egyes ültetvényekben 80–100 százalékos legyen a kár, írja a Délmagyar.hu.

Az első ijedtségnél, úgy tűnik, kisebb a baj: lesz őszibarack a nyáron

– mondta Barna Károly, Szatymaz polgármestere, aki maga is őszibarack-termesztő.

Barna Károly szerint március elején még jó kilátások mutatkoztak, majd két reggel is –9 Celsius-fok alá esett a hőmérséklet, ekkor a falugazdászuk a bejelentések alapján nagyobb kárt jósolt. Az agrárkamarához több mint háromszáz bejelentés érkezett a fagykár miatt, elsősorban Mórahalom, Zsombó, Forráskút, Zákányszék és Bordány térségéből. Tavaly március elején –23 fokot mértek a térségben, így akkor jóval nagyobb terméskiesésük volt a gazdáknak.

Lényegesen több barack lesz, mint tavaly, én 60-70 százalékos termésre számítok. Persze vannak gazdák, akiket jobban sújtott a két fagyos éjszaka, egy-két termelőnél 90 százalékos kár is lehet.

– vélekedett Gyuris Mihály őstermelő, aki zsombói ültetvényén hétfőn kezdte volna a ritkítást, ám az eső miatt ezt későbbre tolták.

A tavalyi tél nem sújtott minket annyira, most nálunk rosszabb a helyzet. Átlagosan 50 százalékos fagykárunk van, ám van olyan fajta, amit 80 százalékban vitt el a március 21-ei és 28-ai mínusz.

– mondta el a Székkutas környékén gazdálkodó Szél István.

8 hektáron termel őszibarackot Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke és családja, kertészetükön fekete földön gazdálkodnak. Magyar őszibarack június elején várható Gyuris Mihályéknál, Barna Károly pedig biztos abban, hogy a július eleji szatymazi őszibarack-fesztiválon bőven lesz majd zamatos gyümölcs.

Idén már remélhetőleg nem lesz több fagykáruk a gazdáknak, a jégeső még okozhat gondot, ám a megyében 44 jégkárelhárító berendezés működik. Április 3-án Szatymazról érkezett bejelentés, ahol négy percen keresztül esett búzaszem nagyságú jég. A jégkármérséklő rendszer úgy működik, hogy a generátorok az érkező front előtt legalább két órával ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, amely a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagy méretű jégkristályok alakuljanak ki. A több, de kisebb jégszemcse nem vagy kevésbé okoz kárt.