Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a Monetáris Tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint a gyenge európai konjunktúra miatt az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, az MNB egyelőre kivárhat.
Kissé mérséklődve, de így is jelentősen, 20,3%-kal nőttek az idényáras élelmiszerek árai (ezen belül a burgonya ára 83,6%-kal nőtt), a liszt 11,2%-kal, a péksütemények 9,7%-kal, a kenyér 8%-kal drágult, ezzel szemben a tojás ára 8,5%-kal, a cukor ára 3,6%-ot csökkent, míg az egyes feldolgozott tejekre vonatkozó áfacsökkentés miatt a tejek ára 6,2%-kal esett vissza. Így az élelmiszerárak összesen 5,2%-kal emelkedtek.
8,5%-kal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára, ezen belül a dohányáruk ára 12,7%-kal emelkedett. A neta mértékének emelése és kiterjesztése miatt az égetett szeszes italok egy év alatt 7,9%-kal drágultak. A háztartási energia 1,2%-kal, ezen belül a tűzifa 8%-kal, a palackos gáz 13,8%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 3%-al nőtt, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12, az üdülési szolgáltatásokért 6,1%-kal kellett többet fizetni. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 4,1%-kal, ezen belül a járműüzemanyagokért 6,9%-kal kellett többet, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,7%-kal, a ruházati termékekért 0,4%-kal kellett többet fizetni.
A tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára, ezért bázishatások és az árnyomás élénkülése miatt 4% közelébe emelkedett az infláció. Az üzemanyagok tavaly év közepétől látott magas bázisa miatt azonban az őszi hónapokban megint 3% közelébe kerülhet, majd decemberben az üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét 4% közelébe ugorhat, így éves átlagban 3,4%-os inflációra számítunk a tavalyi 2,8% után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben folytatódik az olaj, energia, valamint az üzemanyagárak emelkedése, míg a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése szintén fokozhatja az infláció gyorsulását. A maginfláció ugyanakkor tartósan meghaladhatja a 3%-ot idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését.