Ahogy a portál írja, a szakember úgy véli egészen jól kezdődött az év a méhészek szempontjából, bár voltak olyan gazdaságok, ahol problémát okozott az erős atkafertőzés.
A méhek jó erőben indulhattak, s a kellemes tavaszi időjárásban a fűz, mogyoró, valamint a gyümölcsök virágzása kedvezően alakult. Az első, talán legfontosabb méhlegelőnek a repce számít, azonban a dél-zalai városban és környékén viszonylag későn, április közepe táján indult a virágzása. Ráadásul a méhek alig egy hétig gyűjthettek jó minőségű nektárt, hisz’ a folytatásban beköszöntött az őszies időjárás, mely hűvös napokat és rengeteg esőt hozott. Fokozta a rossz helyzetet, hogy mindez egy hónapig tartott. Mire elkezdett javulni az idő, a növény elvirágzott, így a méhészek rendkívül kevés mézet pörgethettek ki
- fejtette ki Somogyi Gyula, majd kitért arra is, hogy a gazdák nagyon várták az akácvirágzást, viszont ez sem úgy alakult, ahogy azt tervezték.
Egy-két nap repültek ki kedvező körülmények között, aztán 20 Celsius-fok alá zuhant a hőmérő higanyszála, mely után nem volt nektárképződés. Nagykanizsán és vonzáskörzetében tovább súlyosbította a helyzetet, hogy többször viharos erejű szél támadt, ami károkat is okozott: széttörte az akácvirágok hajszálcsöveit, így a fa nem közvetíthette a nektárt a virágokba. Bár a laikusok szerint látszólag komoly virágzás volt, mely után valószínűleg az idén sok akácmézet fogyaszthatnak. El kell keserítsük őket, a kellemetlen idő épp a legrosszabbkor csapott le, és a méhek nem gyűjthették be a megfelelő mennyiségű nektárt. Amikor újra melegedni kezdett a levegő, már késő volt.
- mondta el a szakember, aki szerint sok kollégája már azon gondolkozik, hogy abbahagyja a méhészkedést. A döntésük érthető, hiszen az atka mellett az időjárás elleni küzdelem szinte felemészti az energiáikat. Ebben az évben, nagyon kevés akácméz lett, ami még az idősebb, tapasztaltabb gazdákat is meglepte.
Néhányan még bíztak a gesztenyében, de ez a növény is nehezen viselte a légköri megpróbáltatásokat. A vándorméhészek a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán található Zselic hárserdeit célozták meg, ám nekik is csalódniuk kellett. A sok csapadék használt a fáknak, felerősítette a nektárképződést, de a 38 fokos hőségben „leégtek” a virágok, így gyenge, közepes eredményt könyvelhettek el. Az akácpörgetéssel befejeződött a szezon a környékünkön. A gazdáknak a méhcsaládok beteleltetése mellett az atkairtásra, a családok élelemmel való ellátására kell figyelniük.
- fejtette ki Somogyi Gyula, aki kitért arra is, hogy a legtöbb méhész hordóban értékesít, de a felvásárlók nyomott áron, 7-8 évvel ezelőtti áron vásárolnák fel a mézet, mely további feszültségeket szül az ágazatban. A nehéz helyzet miatt szintén sok a pályaelhagyó, pedig a méhészek munkája elismerésre méltó. A méhek fontos szerepet töltenek be az élővilágban, a megporzás hiányának beláthatatlan következményei lehetnek az emberiségre nézve.