Noha a maginfláció 3,7%-ra enyhült, ami továbbra is magas, de némileg enyhülő árnyomást tükröz, azonban a dohánytermékek árai ugrottak meg jövedéki adóemelése miatt, így feltehetően az adószűrt maginfláció is enyhén mérséklődött az előző havi 3,5%-hoz képest, mivel a szolgáltatások árainak emelkedése mérséklődött, a legnagyobb mértékben azonban a tartós cikkek árai estek, ami igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a hazai inflációt is - derül ki a Takarékbank elemzéséből.
Amennyiben az adószűrt maginfláció az MNB várakozásainak megfelelően alakul, a Monetáris Tanács kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával, amit a külső környezet, a nagy jegybankok, valamint a globálissá váló monetáris enyhítés és kamatcsökkentések is támogatnak. A monetáris kondíciók várható tartása, majd hosszabb távon igen lassú szigorítása azonban elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is.
Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint a gyenge európai konjunktúra miatt az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, nem kizárt, hogy az MNB egyelőre kivár.
Továbbra is jelentősen, 19,2%-kal nőttek az idényáras élelmiszerek árai (ezen belül a burgonya ára 61,1%-kal, a friss zöldségek árai 31%-kal nőttek, a liszt 10,1%-kal, a péksütemények 8,6%-kal, a sertéshús 12,7%-kal, a kenyér 8,4%-kal drágult, ezzel szemben az egyes feldolgozott tejekre vonatkozó áfacsökkentés miatt a tejek ára 5,7%-kal esett vissza. Így az élelmiszerárak összesen 6%-kal emelkedtek. 8,5%-kal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára, ezen belül a dohányáruk ára 12,4%-kal emelkedett. A neta mértékének emelése és kiterjesztése miatt az égetett szeszes italok egy év alatt 8,1%-kal drágultak. A háztartási energia 1,1%-kal, ezen belül a tűzifa 7,9%-kal, a palackos gáz 11,1%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.
A szolgáltatások árainak növekedése 2,8%-ra mérséklődött, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 11,2, a lakbérért 9,8%-kal, ruhajavításért 8,2%-kal, az üdülési szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,4%-kal többet, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,4%-kal kellett kevesebbet fizetni, míg a tartós fogyasztási cikkek árai 1,4%-kal csökkentek, a ruházati termékek árai pedig 1,9%-kal emelkedtek.
A tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára, ezért bázishatások és az árnyomás élénkülése miatt a tavaszi hónapokban 4% közelébe emelkedett az infláció. Az üzemanyagok tavaly év közepétől látott magas bázisa miatt azonban a következő hónapokban csökkenhet, az őszi hónapokban pedig megint 3% közelébe kerülhet, majd decemberben az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt ismét 4% közelébe ugorhat, így éves átlagban 3,4%-os inflációra számítunk a tavalyi 2,8% után.
Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását. A maginfláció így tartósan 4% közelében lehet idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését, különösen, ha az üzemanyagárak tartósan alacsony szinten maradnak.