Ebből még nagy baj lehet: egyre rosszabb a magyar termőtalaj minősége

MTI 2019. augusztus 17. 18:32
A fenntartható és hosszú távú gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítása - jelentette ki az agrárminiszter a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. 2,6 milliárd forintból felépített új szervesanyag-kezelő központjának átadásán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírjákóban.

A termőtalaj olyan kincs, ami "korlátos jószág", soha nem lesz belőle több, ezért nagyon fontos minden olyan szemlélet és technológia, amely megőrzi, vagy helyreállítja a talaj tápanyagtartalmát és termőképességét, mondta el Nagy István agrárminiszter.

Az elmúlt ötven évben a talaj tápanyagtartalma nem tíz százalékkal csökkent, hanem tíz százalékra esett vissza, aminek egyik lehetséges oka a jelenlegi állattartási szokások. A talaj tápanyagtartalma szempontjából az lenne a jó, ha sok helyen, kis területeken tartanánk jószágot, azonban a versenyképesség és a szokások miatt ma a koncentrált, nagyüzemi állattartás és tenyésztés került előtérbe, hangsúlyozta az agrárminiszter.

Minden egyes gramm szervesanyag elvétele a földtől, az bűn, (...) minden szerves tápanyagra szükség van a talajainknak ahhoz, hogy fenntarthatóan tudjuk gazdálkodni.

- mondta Nagy István.

A Baromfi-Coop által végrehajtott fejlesztés lehetőséget teremt arra, hogy a termőföldeken mérséklődjön a műtrágya-felhasználás, de növekedjen a szervesanyag-alkalmazás, az alkalmazott technológia segítségével pedig csökkenthető a szén-dioxid és az ammónia emisszió és növekszik a talaj termelékenysége. A szerves trágyának talajjavító hatása van, ezen belül a szárított, pelletált forma egy korszerű és hatékony megoldást jelent, tette hozzá a miniszter.

A szervesanyag-kezelő központot a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében elnyert, 726 millió forintos kutatás-fejlesztési támogatás segítségével valósította meg a Baromfi-Coop, mondta el Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa, a társaság ügyvezető igazgatója.

Jelenleg a szántóföldek mindössze hat-hat és fél százalékát trágyázzák rendszeresen, alapul véve a három évig tartó, úgynevezett elhúzódó hatást, ez az arány még mindig csak húsz százalék, jelezte Bárány László. Az állattartó telepeken keletkező szerves trágya szakszerű elhelyezése is egyre nagyobb kihívások elé állítja az állattartókat, a cég által kidolgozott eljárás viszont megoldást jelenthet erre a problémára.

Az Európában is egyedülálló technológiát alkalmazó új üzemben évente mintegy 60 ezer tonna baromfitrágyát dolgoznak majd fel. A kutatás-fejlesztési projekt során olyan környezetkímélő eljárást, illetve gépesítést alkalmaznak, amely ipari méretekben teszi lehetővé a mélyalmos baromfi istálló trágyák feldolgozását és sterilizációját, az így kapott fermentátumot (trágya pelletet) pedig szerves tápanyagként juttatják a talajba.

Az eljárás a baromfitrágya fermentációval kezdődik, majd az így kapott érlelt trágyát szárítás és sterilizálás után, mint alapanyagot használják fel a különböző beltartalmú és felhasználóbarát termékek gyártására.

A jelenlegi legkorszerűbb műszaki és biotechnológiai géprendszerrel felszerelt üzem a kft. tulajdonában lévő fermentációs üzem mellett, zöldmezős beruházás keretében épült meg. A gyártási technológia kialakítását a projektbe konzorciumi tagként bevont Debreceni Egyetemmel és a Multimix Kft.-vel közösen valósította meg a társaság.

Az integrált takarmánytermeltetéssel, baromfitenyésztéssel, keltetéssel és broiler hízlalással foglalkozó társaság több mint 400 ezer négyzetméteren nevel tyúkot és broiler csirkét. A nyilvános cégadatok szerint a tavaly átlagosan 1728 munkavállalót foglalkoztató Baromfi-Coop Kft. nettó árbevétele 2017-ben 58,2 milliárd, 2018-ban pedig 72,4 milliárd forint volt, adózott eredménye a két évvel ezelőtti 4,9 milliárd forintról tavaly 5,8 milliárd forintra nőtt.

Fotó: MTI/Balázs Attila