Szomorú: ezért semmisítik meg a boltok az élelmiszert ahelyett, hogy eladományoznák

HelloVidék/MTI 2019. október 3. 11:57
Nem hoztak áttörést az elmúlt évek törekvései az élelmiszerpazarlás visszaszorítására Magyarországon, még mindig csaknem 2 millió tonna élelmiszer megy a kukába évente. A feldolgozók szerint egyelőre olcsóbb megsemmisíttetni a mellékterméket, mint újra felhasználni.

Még mindig csaknem évi 2 millió tonna élelmiszer megy a kukába

Nem hoztak áttörést az elmúlt évek törekvései az élelmiszerpazarlás visszaszorítására Magyarországon, még mindig csaknem 2 millió tonna élelmiszer megy a kukába évente - olvasható a szerdai Világgazdaságban.

Ebből a menthető élelmiszerek mennyisége 80-100 ezer tonnára tehető - mondta a lapnak a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója, Szcígel Andrea. A szervezet 14 éve gyűjti be gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól a feleslegessé vált termékeket, ez idő alatt több mint 62 ezer tonnányi élelmiszert osztottak szét az országban, a szállítmányok értéke meghaladta a 32 milliárd forintot.

Az egyesület mintegy 70 gyártócéggel és öt áruházlánccal áll kapcsolatban, köztük a Tescóval és az Auchannal, ahol naponta zajlik az élelmiszermentés: nagy mennyiségben ajánlanak fel pékárukat, zöldséget és gyümölcsöt.

A feldolgozók szerint egyelőre még olcsóbb megsemmisíteni az hulladék élelmiszert

Jelentős társadalmi és kormányzati törekvés, hogy minél kevesebb élelmiszer végezze a szemétlerakókban, a feldolgozók szerint egyelőre olcsóbb megsemmisíttetni a mellékterméket, mint újra felhasználni - írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy megfelelő irányú fejlesztésekkel csökkenthető lenne a megtermelt hulladék mennyisége.

A lap ismertetése szerint a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet nemrég felmérést készített a magyarországi élelmiszeripari cégek körében. Ennek eredményéből kiderült, hogy az ágazati szereplők alapvetően nem ítélik súlyos problémának a kérdést, a veszteségeket a technológiai folyamatok természetes velejárójaként kezelik. A cégek fele - jellemzően a nagyobb feldolgozók - ugyanakkor nyilvántartja, hogy mennyi hulladék keletkezett a gyártás során.

Sokak szerint nagyon nehézkes az élelmiszer-hulladék felhasználása, túl szigorú szabályozás vonatkozik például az adományozásra és a takarmányozásra is. A legtöbb felesleg takarmányként hasznosul, de jelentős mennyiség kerül a hulladéklerakókba is. A felmérésben részt vevő cégek a szigorú szabályok mellett a hulladékok alternatív felhasználásának költségét jelölték meg a fő gátló tényezők között.

Jótékony célra ajánlottak fel megmaradt élelmiszert az OMÉK kiállítói

Csaknem 450 kilogramm bontatlan csomagolású, fogyasztható megmaradt élelmiszert ajánlottak fel jótékony célra a hétvégén zárult 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) kiállítói.

A szervező Agrármarketing Centrum közleménye szerint a Magyar Élelmiszerbank Egyesület javára felajánlott 446 kilogrammnyi élelmiszert - zöldségeket, gyümölcsöket, gyümölcslevet, pékárut, száraztésztát, különböző húskészítményeket - a következő napokban juttatják el a rászoruló családoknak, illetve gyermek- és idősotthonoknak.

Az Agrármarketing Centrum egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a szemétben, ami az összes megtermelt élelmiszer mintegy harmada. A jótékonysági gyűjtéssel az élelmiszerpazarlás visszaszorítását támogató tudatos magatartást is népszerűsíteni szeretnék - áll a kommünikében.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005-ös indulása óta több mint 62 ezer tonnányi élelmiszert osztott szét a rászorulók között, a szállítmányok értéke összességében meghaladta a 32 milliárd forintot; 2018-ban az adományok 350 karitatív szervezeten keresztül több mint 300 ezer emberhez jutottak el. Tavaly több mint 11 ezer tonna élelmiszerfelesleget juttattak el hátrányos helyzetű családokhoz, gyermekekhez, fogyatékkal élőkhöz, idősekhez, hajléktalanokhoz. A 79. OMÉK-on 15 kiállító ajánlott fel önkéntes alapon élelmiszert jótékony célra.