Naptárhatástól megtisztítva a növekedés 5,8% volt, míg az előző hónaphoz képest 0,5%-kal nőttek az eladások. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,6%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,1%-kal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes (12%), a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (5,6%), a textil-, ruházati és lábbeli- (5,5%), a használtcikk- (4,7%), a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk- (2,9%), valamint a bútor-, műszakicikk-üzletekben (1,7%). Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 5,8%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 36%-kal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.
A 2019. január–szeptemberi forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,8%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
2015 havi átlaghoz képest 26,2%-kal, 2010-hez képest pedig 38,8%-kal magasabb a kiskereskedelmi üzletek forgalma, míg a vendéglátóhelyek volumene 2015. évi átlaghoz képest 38%-kal bővült idén augusztusig. Idén bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése elérheti a 7%-ot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése, azonban ennek mértéke idén 5,8%-ra, jövőre 4,2%-ra lassulhat a tavalyi 6,5%-os forgalombővülés után.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is, amit támogat a történelmi csúcs közelébe emelkedő fogyasztói bizalom is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. Az új autó regisztrációk pedig az első tíz hónapban 10,4%-kal emelkedtek, noha tavaly szeptembertől az új károsanyag-kibocsátás méréséi szabályozások (WLTP) bevezetése miatt több modell eltűnt a kínálatból, ami átmeneti visszaesést okozott a forgalomba helyezések számában.
A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti és dinamikusan folytatódhat a magyar háztartások fogyasztási szintjének felzárkózása az európai átlagszínvonalhoz.