Mint ahogy a portál írja, ez az első alkalom, hogy Magyarország Dunától keletre eső területén megjelent a kórokozó a szőlőben. Hogy a betegség terjedését megállítsák, létrehoztak egy úgynevezett karantént, ami fertőzött növényeket és a fertőzési góc körüli egy kilométeres körzetére terjed ki. A szakemberek úgy vélik, hogy azt a tőkét, ahol a betegség felüti a fejét, azonnal meg kell semmisíteni, viszont jó hír, hogy a gazdák kártalanításra tarthatnak igényt.
A lap szerint a karantént körülvevő három kilométeres biztonsági övezetben zajlik az intenzív felderítés és a mintavétel a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének feltérképezésére. A megfelelő védelem és óvintézkedések nélkül az adott területen található tőkéknek akár 80–100 százaléka megfertőződhet, a fogékony fajták néhány év alatt akár ki is pusztulhatnak.
A Nébih szakemberi szerint a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó FD fitoplazmát Heves megyében még nem találtak szőlőn, de vadon élő gazdanövényen már igen. Éppen ezért fontos, hogy a vadon élő növényről szőlőre átvivő, majd tőkéről tőkére terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni folyamatos küzdelem.
A kórokozó ellen nincs védekezés, de a terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen igen. A gazdák meg is teszik kötelességüket, a Nébih hírlevelekkel segít. Tájékoztatnak, milyen fejlődési stádiumban vannak a rovarok, mikor érdemes permetezni. Ha nincs kabóca, nincs, ami átvigye a szőlőre a fertőzést. Sajnos sok az elhagyott szőlőterület, ahol nem védekeznek. Az erdei iszalag a szőlők és az erdők találkozásánál is megtalálható, ott is kell figyelni
- mondta Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.