Szólláth Tibor egyidejűleg elutasította az ágazatot érő támadásokat, miszerint "az agrárium a legnagyobb ellensége a környezetnek, a legnagyobb szennyező vidéken". A kamarai vezető - aki Hajdúnánás polgármestere és maga is ökogazdálkodást folytat - azt mondta, a digitalizáció, a precíziós mezőgazdasági termelés és a magasabb hozzáadott értéket előállító agrárium jelenti a jövőt, amely biztosítja a fenntartható környezetet.
A rendkívüli aszály miatt nehezen induló évnek nevezte 2019-et Szólláth Tibor, majd hozzátette, Hajdú-Biharban mégis jó közepes terméssel zárták az esztendőt.
A kukorica, a napraforgó, az őszi búza, a triticale, a repce, a cukorrépa és a magborsó termésátlaga a megyében mind meghaladta az országos átlagot. Hajdú-Bihar az ország egyik vezető agrártermelője, területének 73 százalékán mezőgazdasági művelés folyik, miközben az országos átlag 57 százalék
- jegyezte meg a szakember.
Tavasszal elkészül a termőföldek öröklésével foglalkozó, az osztatlan közös földek felszámolását segítő jogszabály
- mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke.
A Magosz a fiatal gazdák véleményét is megismerve alakította ki az álláspontját, miszerint a termőföldet csak az örökölhetné, aki életvitelszerűen folytatja rajta a gazdálkodást.
Ahhoz pedig, hogy a más életpályát választó testvéreit ki tudja fizetni, kamatmentes hitelt kell biztosítani a gazdálkodást választó örökösnek, így biztosítható, hogy egyben marad a földterület, és nem aprózódik fel a birtok olyan kisparcellákra, amin nem lehet gazdálkodni
- magyarázta Jakab István.
Címlapkép: Getty Images