Egyre több nő választja ezt a hivatást: baromi jól keresnek vele

Jeki Gabriella 2020. február 18. 06:31
A család, munka, karrier háromszög néha fekete lyuknak tűnik a tudományos területen tevékenykedő nők számára, de a helyzet nem megoldhatatlan. Ez a gondolat hívta életre Nők a tudományban címmel azt az eseménysorozatot, amely során Pécsett rendezték meg az első olyan konferenciát Magyarországon, ahol kutató nők tudtak egymással olyan témákról beszélni, amely az életpályájukat érinti. De milyen lehetőségei vannak egy nőnek a reáltudományok műveléséhez? Milyen a nők foglalkoztatása a technológia világában? Hogyan lehet a fiatalabb generációk lányainak meghozni kedvét egy olyan pályához, amelyről idáig keveset tudtak? A HelloVidék most ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Világos és egyértelmű célt tűzött ki maga elé a Nők a tudományban Egyesület: arra irányítják rá a figyelmet, hogy a lányok ne a társadalmi és családi elvárásokból eredő megszokások miatt, hanem gyakorlati tapasztalat alapján bátrabban és magabiztosabban induljanak el a felsőoktatásba, a mérnöki, informatikai és természettudományokhoz kapcsolódó területek felé. Ez egy olyan világ, ahol a társadalom integrálja és egyformán elismeri mindkét nem tudását a társadalmi és a technológiai innováció folyamataiban. Mindez pedig nem csupán szakmát és hivatást nyújt, hanem hosszú távú anyagi biztonságot és elismerést is. Épp ezért nem véletlen, hogy az UNESCO február 11-ét a Nők és Lányok a Tudományban világnapjává nyilvánította, aminek alkalmából egész napos konferenciát rendeztek Pécsett. Ezt a programot a HelloVidék sem hagyhatta ki.

A nők tudományos területeken folytatott eredményei nem újkeletűek, ahogy a világ, úgy Magyarország is kiváló példákat tud erre felsorakoztatni. Mégis a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok, valamint a matematika (azaz ezek angol megfelelőiből összeállt mozaikszó, a STEM) területeihez csekélyebb számban kapcsolódnak nők

– mondta el dr. Balázsi Katalin fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Vékonyréteg Fizika Laboratórium vezetője, a Nők a Tudományban egyesület elnöke.

A legfrissebb felmérések szerint Magyarországon körülbelül 25 ezer munkavállaló hiányzik a STEM-szakmákból. Ezt azonban jó eséllyel enyhíteni lehet, ha a most munkaerőpiacra lépő Z generáció lányai kedvet kapnak az olyan pályákhoz is, amelyekről idáig talán keveset tudtak. Erre kitűnő alkalom a Lányok Napja, amikor az érdeklődők gyakorló szakemberektől, első kézből kaphatnak információkat, miközben megismerhetik a STEM-szakmák sokszínűségét, lehetőségeit és kihívásait.

Magyarországon idén 180 fogadóhely csatlakozott a programhoz, a legkisebb létszámú kutatóműhelyektől a legelismertebb nemzetközi nagyvállalatokig. Az intézmények közel 40 városban több mint 12 ezer lánynak engednek betekintést a tudományok, a technológia és az informatika világába. A program ráadásul az utánpótlás biztosításában segíthet, erősíti mind a munkáltatói márkát, mind a jelenlegi munkavállalók küldetéstudatát, lojalitását (az iparági összefogásra március 18-ig lehet jelentkezni, a cégajtók világszinten április 23-án tárulnak).

Azzal, hogy a középiskolásokat a valós környezetbe visszük, ott felnőttként kezelve őket adott munkához kapcsolódó, interaktív tevékenységeket biztosítunk, testközelbe hozzuk számukra ezt a világot, amire pályaválasztáskor már lehetséges alternatívaként tekinthetnek

– avatott be a részletekbe dr. Balázsi Katalin, aki csapatával immáron 9. éve ösztönzi a fiatalokat, hogy életük fontos döntését ne elvárásokra, hanem képességeikre és valós érdeklődési körükre alapozzák.

A konferencián dr. Bitay Enikő mérnök-informatikus a reáltudományok művelésének lehetőségeiről beszélt. Szerinte az esélyek és tudás korában mindez csupán a kutatás, oktatás, tudomány terjesztés háromszögében képzelhető el.

Rendkívül fontos a tudományművelés helyszíne, hogy legyen egy olyan közeg, ahol ki tudunk bontakozni. Mi ehhez is megpróbáljuk megadni a kereteket, ezért járjuk a vidéket, ahol fiatalokkal tudunk találkozni. Legalább annyira hangsúlyozzuk a hagyományőrzésre való nevelést, mint az oktatás és a terepmunka szerepét, miközben vidéki mesteremberekkel és helyi közreműködőkkel dolgozunk együtt

– mutatott rá dr. Bitay Enikő, kiemelve a jövő generációival közös napóra vagy toronyóra készítést vagy épp a mohácsi taposómalom felújítását és a bajai hajómalom kivitelezését.

A konferencián az is kiderült, hogy komoly paradigmaváltás előtt állunk, és a „palacsintavilág” irányába tartunk. Hogy ez mit jelent? Az amerikai kifejezés annyit takar, hogy a következő évtizedekben a digitális tudomány ismerete nélkül szinte lehetetlen lesz állást kapni a munkaerőpiacon. Ehhez a digitális versenyhez zárkóznak fel egyre gyorsabb ütemben a világ jelentős részén a nők is, aminek eredményeként számos országban nőtt a gazdasági életben a befolyásuk.

Magyarországon egyre több olyan munkaműhely alakul, ahol az innovatív gondolkodású, vállalkozó nők is megjelennek. Ma már számos, jó példát találhatunk arra, ahol a tudományos életben tevékenykedő hölgyek több millió forintos, globális vállalkozói tőkét tudnak rövid időn belül mozgósítani. A tapasztalatok szerint a magyar nők európai szinten is egyre hatékonyabban és intenzívebben preferálják a digitális területeken való munkát, kiemelkedő például a kódolás területén beindult mozgalom. Én azt látom, hogy a jó példák és az életpálya modellek bemutatása tudja még inkább vonzóbbá tenni ezt a területet a fiatalság számára. Azok az országok tudnak az élen járni, ahol nemzeti és nemzetközi platformok működnek, és ahol az ökoszisztéma összes szereplője aktívan részt vesz és számíthat egymásra

– magyarázta Fábry Éva, a norvégiai European Centre for Women and Technology (ECWT) igazgatója.

A tudományos területek iránt érdeklődő nőknek az ECWT több támogatást is nyújt:

  • fiatal lányok számára a műszaki tudományos terület vonzóbbá tétele,
  • életpálya modell megalapozása,
  • nők műszaki területen történő vállalkozásának támogatása,
  • európai, globális hálózati rendszer fenntartása.

De nézzünk egy gyakorlati példát is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján: a mérnöki és informatikai területeken a 2014. év óta fokozatosan nő a munkaerőhiány. Jelenleg több mint 25 ezer mérnöki és informatikai állás betöltetlen, miközben a munkaerőigény folyamatosan és egyre nagyobb ütemben emelkedik, mint a munkaerő kínálat. Ezzel párhuzamosan azzal szembesülnek a munkáltatók, hogy a munkaerőt mind nehezebbé válik megtartani és ezeken a műszaki területeken a férfiak száma már nem növelhető jelentősen.

Tény, hogy ma már egyre több lányt vonz a kutatói munka, és több program is támogatja a tudományos-technikai ismeretek iránt érdeklődőket. A fejlődés vitathatatlan, ám még rengeteg a tennivaló, hogy a nők előrejussanak a tudományos pályán.

Címlapkép: Getty Images