A lap szerint a fővároson kívül több ezer olyan családi, illetve kis-és közepes vállalkozás működtet élelmiszerboltot a vidéki kereskedelemben, amelyek a járványhatások miatt most küzdenek a fennmaradásért annak ellenére, hogy fontos szereplői a helyi alapellátási láncnak. A jelenség leginkább a kétezer fő alatti településeken okozhat problémát, ahol a gyakran egyedüli közösségi találkozóhelynek számítanak a kisboltok. Ezért folyamatosak az egyeztetések az ágazati szereplők és a kereskeledelempolitika képviselő között.
A válság hatására egyre több gyengébb tőkeerejű, kisebb magyar kereskedelmi vállalkozás szorulhat ki a lakossági fogyasztási piacról. Az elmúlt években a kétezer fő alatti, az áruházláncok számára a korlátozott vásárlóerő miatt nem vonzó kisebb településeken néhol már bezárt az egyetlen élelmiszer- és vegyesbolt, emiatt távolabbra kell menniük a lakosoknak az alapvető termékekért.
A koronavírus-járvány miatt pedig mostanra újra a megszűnés határán egyensúlyoz több ezer családi vállalkozásban vagy kkv-ként működtetett vidéki, jellemzően friss és tartós élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, alapvető tisztálkodási és takarítási szereket, kisebb iparcikkeket árusító "sarki bolt".
A lap kérdésére az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke elmondta, hogy a vidéki élelmiszer-értékesítési láncban fontos szerepet töltenek be ezek az egységek, amelyek franchise hálózatokban vagy teljesen önállóan üzemelnek, és körülbelül másfél millió ember napi élelmiszer-ellátásához járulnak hozzá például Baranya, Somogy, Zala, Vas, Szabolcs-Szatmár, Borsod, Heves, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, illetve Veszprém megyékben.
A Coop kétezer-négyszáz tagú rendszerében országszerte ezeregyszáz ilyen üzletet számolnak. A szövetség elnöke elmondta, hogy a 2016-os bérmegállapodást követő években minden szakképzett munkavállalót megőrizve a kereskedelmi vállalkozások is jelentősen emelték a béreket, ám a legkisebb településeken a helyi forgalomból nem lehetett mindenütt kitermelni a nagyobb fizetéseket, ezért zártak be több helyen, a szakképzetteket pedig a hálózat nagyobb üzleteibe irányították át. Elárulta, hogy mindenütt érezni a megváltozott körülményeket, amit a válság okozott, de könnyebb helyzetben vannak azok, akik mögött szervezett hátterű hálózat van. Kiemelte, hogy a kijárási korlátozások alatt bebizonyosodott:
nemhogy a meglévő kisboltokat is erősíteni kell, hanem nagy szükség van a korábban bezárt helyi üzletekre is vidéken, hogy az ország minden szegletében biztosított legyen a lakosság alapellátása.
Az elnök a lapnak elmondta, hogy már hónapok óta tárgyalnak és az utóbbi időkben pedig felgyorsultak az egyeztetések a piaci szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között, a kormánnyal közösen keresik a megoldást a legkisebbek megmentésére.
Felmerült már javaslatként, hogy a Modern falvak programban az állammal közös teherviseléssel beruházások, fejlesztések tarthatnák fenn a vidéki ellátási láncot, valamint, hogy jó megoldás lehetne ha a helyi boltokba más alapszolgáltatások is beköltöznének, például postai, bank- vagy csomagautomata.
Több lehetőséget vizsgálunk, több megyében mintaprojekteket bonyolítunk, fokozottan zajlik a szakmai információcsere a hatékony megoldás érdekében
- fogalmazott a lapnak adott válaszában a szövetség elnöke.
Címlapkép: Getty Images