Friss statisztikák szerint a magyar felnőttek egy egészen elhanyagolható része képzi magát folyamatosan valamilyen őt érdeklő területen. Dacára annak, hogy a digitális világban még soha nem volt ennyi lehetőségünk a life long learning, azaz élethosszig tartó tanulás megvalósítására. Ennek azonban később sokan megihatják majd a levét. Lévén, hogy a munkaerőpiac szinte évről évre bődületes átalakulásokon megy át, egyáltalán nem ártana, ha a munkavállalók folyamatosan éberen tartanák tanulási ösztöneiket, folyamatosan új készségeket sajátítsanak el, illetve naprakészen tartsák a már meglévő tudásukat - fogalmaz a Pénzcentrum.
Az európai ET 2020 stratégiai célkitűzése, hogy 2020-ra az európai felnőtt lakosság legalább 15 százaléka legyen részese az egész életen át való tanulásnak (life long learning). Ez a kifejezés arra utal, hogy valaki, valamilyen egész életen át tartó tanulási tevékenységet folytat, aminek a célja a tudás, a készségek és kompetenciák elsajátítása, továbbfejlesztése.
2019-ben azonban az EU lakosságának csupán 10,8 százaléka végzett life long learninget - derült ki az Eursotat 2019-re vonatkozó adataiból. Ez pedig elég nagy probléma, nem csak azért mert valószínűleg a kitűzött európai cél is elmaradt, hanem leginkább azért, mert az utóbbi évtizedekben kevesebb dolog mutatott rá az új koronavírus-járványnál jobban arra, mekkora kincs tud lenni az, ha az embernek széles spektrumon mozog a tudása, folyamatosan naprakész kompetenciákkal rendelkezik, és még a különböző készségeit is, amikor csak lehet, fejleszti.
Ezzel szemben a statisztikákból jól látszik, hogy Magyarországon kifejezetten kevesen vannak azok, akik folyamatosan képzik magukat valamilyen módon. A 25-64 éves magyarok csupán 5,8 százaléka olyan, aki időt fordít valamilyen - nem kötelező - tanulási tevékenységre.
Ez egész Európa 11. legrosszabb eredménye, míg az unióban a 7. legrosszabbnak számít. Az EU-s átlagtól 5 százalékkal vagyunk elmaradva, ám az éllovas országokhoz képest bődületes a hátrányunk. A life long learning mutató nagyon fontos a modern világban, mert a digitalizáció és a robotizáció révén egyre több ma ismert szakma, és ezáltal munkahely tűnik el, amiket eredményes úgy lehet majd pótolni, ha az emberek rendelkeznek új és vagy valamilyen más, eddig kiaknázatlan tudással. És éppen ezért, elég kiábrándító azzal szembesülni, hogy ez Magyarországon egyelőre a lakosság mennyire kevés részét érdekli. A Pénzcentrum utánajárt, hogy a szakértők miként vélekednek az élethosszig tartó tanulás fontosságáról és annak, hogy hogyan lehet mindezt megvalósítani.
A teljes cikk a Pénzcentrum oldalán olvasható.
Címlapkép: Getty Images