A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 275 500 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 410 600 forint volt a hónapban, amiben a tavaszi bónuszfizetések is szerepet játszanak, a korábbi évekhez hasonlóan.
A nettó bérek szintén 7.8%-kal emelkedtek, a reálbér növekedés pedig ismét öt százalék feletti, 5.3% volt a hónapban.
A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is fontos mutató, a rendszeres bérek növekedése 8.1% volt a hónapban. A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérnövekedése 8.2% volt, de a novembertől 20, 2022-ig pedig összesen 72%-kal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek gyorsíthatnak majd az ütemen, mivel 90 ezer embert érint a lépés illetve a júliustól 10%-kal emelkedő tanári bérek is 170 ezres létszámot érintenek, ami 0.3%-kal tolja feljebb a bérdinamika pályáját a második félévtől és ezeket a szektorokat nem érinti a költségvetés újratervezése.
A világgazdasági dekonjunktúra a bázishatás mellett már az év első hónapjaiban is éreztette hatását a bérdinamikán és ez most áprilisban el is érte a mélypontját, bár nemzetközi összehasonlításban továbbra is dinamikus a növekedés, főként, hogy lassuló inflációval társul ez az ütem. Egyrészről jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése illetve több ágazatban és a közszférában az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások vannak, amik túlnyomó többségben végrehajtásra is kerülnek. Ezen felül a bérek lefele meglehetősen rugalmatlanok, így a munkaerő kínálat megugrása láthatóan az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát lassítja némileg, de a fordulatnak minimális az esélye.
Ágazati szinten a leginkább érintett terület a teljes kereslet kieséssel szembesülő és elsősorban alacsony képzettségűeket foglalkoztató turizmus, vendéglátás, ami immár a szektor bérdinamikáján is látványosan negatív nyomot hagy, míg például a szintén leálló légiközlekedésben a pilótákat és a technikai személyzetet szinte lehetetlen lenne gyorsan pótolni újraindulás esetén, így itt inkább a megállapodásra törekednek a cégek, de az építőiparban, a kereskedelemben és az egészségügyben is átlag feletti a növekedés továbbra is.
Az idei évben a teljes bérdinamikát a munkaerőkínálat növekedéséből az új belépők esetében gyengülő alkupozíciók, a bizonyos szektorok esetében továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a jelentősen forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni, de jelenlegi becslésünk szerint így is 8%-ot megközelítő lehet az idei éves növekedési ütem.
Címlapkép: Getty Images