Évértékelőnket kezdjük a gazdasági mutatókkal. Abban mindenki egyetért, hogy évtizedek óta nem zuhant ekkorát a magyar gazdaság teljesítménye, mint 2020-ban. Azóta tehát, amióta a mostani rendszerben számolják a GDP-t, azaz 1996 óta, nem teljesített ennyira rosszul, mint a világjárvány első hullámában. Áprilisra és májusra esett a járványhelyzet miatti kényszerű leállás jó része. 2020. második negyedévében, éves összevetésben 13,6, az idei első negyedévhez képest pedig 14,5 százalékot esett vissza a magyar bruttó hazai termék.
Magyarország a szegényebb, és a régiós EU-tagok között messze a legnagyobb mértékű GDP-csökkentést szenvedte el, negyedéves összevetésben csak Spanyolország gazdasága zuhant nagyobbat. Igaz, ennek köze lehet ahhoz, hogy az első negyedévben még párját ritkítóan jó adatot tett közzé a magyar statisztikai hivatal.
A folytatásban, a harmadik negyedév a két járványhullám közötti, alapvetően lezárások nélküli időszak volt. A Portfolio adatai szerint a nyári feloldások aztán szinte minden ágazat teljesítményére felszabadítóan hatottak.
Az alábbi iparágak jórészt le tudták dolgozni a második negyedév esését: feldolgozóipar, kommunikáció, pénzügyi szolgáltatás, közigazgatás. A többi területen részleges helyreállásról beszélhetünk, a leggyengébben az építőipar teljesít, amit a koronavírus-válság mellett az ágazati konjunktúraciklus is gyengít. Szintén jelentősen elmarad a válság előtti teljesítményétől a szállítás, raktározás ágazat.
A második negyedévi zuhanás után a magyar gazdaság jelentősen javítani tudott, de néhány területen a teljesítménye karakteresen elmaradt a válság előtti szinttől.
Innen fordultunk bele a negyedik negyedévbe, aminek az első, októberi hónapja még viszonylag kedvező környezetet jelentett, ám a novemberi lezárások újra visszavetették a gazdasági teljesítményt. Összességében az év utolsó három hónapja újra visszaeséssel telik, igaz, a leginkább sújtott szektor, a kereskedelem, vendéglátás teljesítményének furcsa alakulása hozhat még meglepetést. Ezzel együtt a teljes 2020-as reál-GDP érdemben elmarad majd az előző évitől, a zsugorodás mértéke 5,5-6,0% körül lehet majd
– írja elemzésében a Portfolio.
Hogyan hatott mindez a munkaerőpiacra?
A gyakran egymásnak is ellentmondó hazai elemzésekből, összehasonlítható adatokból nehéz egységes képet alkotni arról, voltaképpen milyen hatással volt a hazai munkaerőpiacra a világjárvány. Ráadásul az utóbbi időkben nem a munkaerőpiac az a szektor, amelyikről naprakész információkkal rendelkezünk.
A júniusi részletes munkaerő-piaci adatok például csak december második hetében jelentek meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkor publikált számaiból az derült ki, hogy júniusban, a koronavírus-járvány első hullámának a végén 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek. Ehhez képest a júniusi hivatalos KSH-adatok csak mintegy feléről, 200 ezer körüli munkanélküliségi adatról szóltak.
Hogy mi okozza az eltérést?
Számos tényező, de nagyrészt az, hogy a járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé. Így nem is jelennek meg a munkanélküliek között, mert egyrészt a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, másrészt nem is biztos, hogy azonnal munkába tudnak állni. Vagyis: a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát
– állítja a Portfolio.
Ezekkel a fenntartásokkal érdemes átböngészni a KSH novemberi munkanélküliségi statisztikáit
Pár szemléletes adat 2020. novemberéből:
- Az előző hónaphoz képest 45 ezer fővel (1,0%-kal) dolgoztak többen, miközben az előző év azonos hónapjához képest 26 ezer fővel (0,6%-kal) csökkent a foglalkoztatottak száma
- A munkanélküliek 190 ezer fős létszáma 9 ezerrel volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál, és 34 ezer fővel volt magasabb az egy évvel korábbinál
- Az 50. héten 96,2 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, a novemberi hetekhez képest több mint 5 ezerrel többen
- 2020 III. negyedévében 15 ezerrel csökkent a betöltésre váró álláshelyek száma az előző év azonos időszakához képest
- A potenciális munkaerő-tartalék aránya összességében 4,7% volt, ezen belül Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,0%) és Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb (2,6%); a mutató értéke az előző év azonos időszakához képest Pest régióban nőtt a leginkább, 2,1 százalékponttal
- A referencia héten nem dolgozó foglalkoztatottak aránya 2020. novemberben közel kétszerese volt az egy évvel korábbinak
Böngésszünk tovább: 2020-ban ennyit keresett az, akinek volt munkája
A negatív gazdasági mutatók ellenére, mintha nem is lett volna koronavírusjárvány és kijárási korlátozás tavasszal, olyan képet fest az idei átlagfizetésekről szóló KSH adatsor. A tavalyi helyzetképhez képest idén az I.-III. negyedévben Magyarország összes régiójában dinamikusan emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, átélagosan szinte minden régióban legalább bruttó 20-30 ezer forinttal többet vihetnek haza a munkavállalók.
Lássuk hát az idei számokat!
Ha az átlagfizetéseket nézzük, 2020-ban is Budapesten a legjobb munkavállalónak lenni. Tavaly (I–III. negyedév) 449 163Ft volt a bruttó átlagkereset , amely egy évvel később (az idei I–III. negyedévben) - az országos átlagot meghaladóan - több mint 40 ezer forinttal, 491.246 Ft-ra emelkedett.
2020. I–III. negyedév bruttó béreit nézve, régiós bontásban a következő sorrendben csökkennek az átlagfizetések:
- Közép-Dunántúl = 376.661 Ft
- Nyugat-Dunántúl = 374.043 Ft,
- Dél-Dunántúl = 334.871 Ft
- Dél-Alföld = 322.131 Ft
- Észak-Magyarország = 319.378 Ft,
- Észak-Alföld =305.176 Ft
Azzal sem okozunk nagy meglepetést, hogy a fizetések szempontjából a legjobban Győr-Moson-Sopron megyében élők járnak, itt az első három negyedévben bruttó 409.152 Ft volt az átlagkereset. Majd Komárom-Esztergom (390.190 Ft) és Fejér (382.576 Ft), aztán fizetések tekintetében Tolna megye (377.779 Ft) következik.
A 3 legrosszabbul kereső megye, ahol idén sem érte el az átlag a bruttó 300 ezer forintot
A KSH adatai szerint tavaly ugyanebben az időszakban még 9 megyében (többek között Zalában, Baranyában, Somogyban) sem érte el az átlagkereset a 300 ezer forintot, ehhez képest idén már csak 3 megyére nézve mondhatjuk el ugyanezt.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők kapták a legrosszabb fizetéseket az országban, átlagban bruttó 272.254 forintot. Utána Békés megye következik (287.140 Ft), majd Nógrád (296.091 Ft).
Az országos átlagot nézve a tavalyi évhez képest átlagosan közel bruttó 30 ezer forinttal nőttek az átlagkeresetek. Ehhez képest Budapestet is megelőzve - az emelkedés tekintetében - Tolna megye végzett a legjobban: tavaly az I-III. negyedévben 333.899 Ft – idén ugyanebben az időszakban 377.779 Ft volt a bruttó átlagbér.
A valóság azonban nagyon más képet mutathat
Régi kritika azonban, hogy ezeket a bruttó átlagokat nem érdemes túlságosan komolyan venni, az átlag magyar sem Budapesten sem vidéken közel sem ekkora fizetésből él. Hiszen az átlagkereseti statisztikát egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobja, miközben a többség egyáltalán nem visz haza annyit.
Az átlagba ráadásul nem számolják bele az 5 főnél kisebb vállalkozásokat, pedig ezeknél a cégeknél jellemzően alacsonyabbak a fizetések.
A koronavírusjárvány miatt kialakult helyzetben a statisztikai adatok most különösen más képet mutathatnak, mint a valóság. KSH statisztikája ugyanis csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetét veszi figyelembe. Vagyis csak azt mutatja meg, hogy a napi 8 órát dolgozók esetében a nagyobb cégeknél a válság ellenére kitart az a bérnövekedési ütem, ami a tavaly év végén, az idei év elején kötött megállapodásoknak, illetve a minimálbéremelésnek köszönhető.
Pluszban a júniusi extrém magas statisztikai bérdinamika az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos, egyszeri rendkívüli juttatás eredménye is volt; a júliusi 10,8 százalékos bérnövekedés már sokkal inkább tükrözi a munkaerőpiacon jellemző folyamatokat.
Jövőre aligha folytatódik ez a kétszámjegyű növekedés
Az év első 7 hónapjára jellemző 10 százalékos bérnövekedés az év hátralévő részében is fenntartható: ez az év eleji bérezési döntések következménye. Jövőre viszont aligha folytatódik a kétszámjegyű növekedés. A vállalatok ugyanis a bizonytalan gazdasági környezetben, a kereslet beszűkülésével és a munkaerőhiány megszűnésével jóval kisebb béremelésben gondolkoznak
– nyilatkozta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Népszavának.
Ugyanezen okokból szintén visszafogottabb béremelkedést vár jövőre Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is. Felhívta a figyelmet a lapban arra is: a forint árfolyama is befolyással van a bérek alakulására. Egy exportőrnél a forint idei gyengülése miatt nagyobb a mozgástér a bérek emelésére. Az importőröket viszont ez negatívan érinti, ezért a béremelésre korlátozottabb lehetőségük van.
A koronavírus hozadéka = négyszer többen dolgoznak most home officeban
A friss KSH összesítések közül hozunk még egy érdekes összevetést, amelyből kiderül, hogy 2020. novemberben a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya 8,2% volt, 9,1 százalékponttal alacsonyabbl a májusi csúcsnál, viszont közel négyszerese az egy évvel korábbinak:
Címlapkép: Getty Images