2020. május 1-től vezették be "a koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági nehézségek és a hallgatókat is nagy mértékben érintő munkaerőpiaci visszaesés pénzügyi hatásait enyhítendő" az eddigi hallgatói hiteleken kívül a kamatmentes, teljesen szabad felhasználású Diákhitel Pluszt. A tavaszi jogszabálymódosítás lehetővé tette azt is, hogy a felsőoktatásban tanulók május 1-től az első szemeszterre visszamenőleg is igényelhessék a rendkívül kedvező kamatozású, szintén szabad felhasználású Diákhitel 1-et akár 350 ezer forint értékben, illetve augusztus 15-től duplájára emelte a Diákhitel1 havonta igényelhető összegét a maximum 70 ezer forintról 150 ezer forintra. Továbbá meghosszabbították június 15-re és december 31-re a Diákhitel1 igénylési és keretemelési határidejét, ezzel lehetővé téve a hallgatók számára további plusz források igénybevételét.
A Diákhitel Központ lapunkkal közölt adatai szerint a szabadfelhasználású Diákhitel1-re valamivel nőtt az igény éves összevetésben, mígd a képzési díj térítésére igényelhető Diákhitel2 esetében csökkent. Összességében viszont nem sokkal nőtt az igénylések száma tavaly a két hiteltípusra együttesen az előző évhez viszonyítva. Azonban ezeken felül még nagyjából 30 ezren igényelték a Diákhitel Plusz konstrukciót is, vagyis csaknem megnégyszereződött a hitelt igénylő diákok száma.
Ez pedig az összegeket nem tükrözi, pusztán az igénylések számát, pedig valószínűleg az igényelt összegek között nem pusztán négyszeres lenne a különbség. A Diákhitel Központ kérdésünkre azt is közölte, hogy a 30695 Diákhitel Plusz igénylés közül 91,2 százalékot az igényelhető legmagasabb összegre nyújtották be, amely a felsőoktatási hallgatók számára 500 ezer forint, míg a meghatározott felnőttképzésben résztvevők számára maximum 1,2 millió forint. Az új konstrukció tehát népszerűnek bizonyult, ennek pedig valóban köze lehet "a hallgatókat is nagy mértékben érintő munkaerőpiaci visszaesés pénzügyi hatásaihoz". A Pénzcentrum által megkérdezett diákszövetkezetek megerősítették: a járvány több fronton is gyengítette a diákok helyzetét a munkaerőpiacon.
Ősszel sem volt könnyű munkát találniuk a diákoknak
"Onnantól kezdve, hogy áprilisban bezárták a kollégiumokat, a diákok nehéz helyzetbe kerültek, sokan elveszítették a lakhatásukat, megváltozott a tartózkodási helyük. A diákszövetkezetek - mivel országos szervezetekről beszélünk - próbálták ezt áthidalni, segíteni helyben munkát találni" - mondta el lapunknak Dénes Rajmund Roland, a Mind-Diák Szövetkezet igazgatója.
A MELÓ-DIÁK Iskolaszövetkezet szintén jelentős nehézségként említette a munkavállalásban, hogy a diákok arra kényszerültek: hazaköltözzenek a kollégiumokból, így már kevesebb lehetőségük volt dolgozni. Az ATLASZ Csoport pedig arról számolt be, hogy tavaszhoz képest őszre valóban javult a diákok helyzete, viszont éppen a legkedveltebb, legrugalmasabb munkalehetőségek száma csökkent a leginkább (pl. mozi, gyorsétterem), az otthonról végezhető munkák száma viszont megsokszorozódott, így az irodai, telefonos, IT jellegű munkák népszerűvé váltak, és nőtt az igény a futár és logisztikai tevékenységeket vállaló diákok munkájára is.
Ősszel viszont már az volt a jellemző, hogy a vállalt munkaórák száma akár másfélszeresére is meg tudott nőni, hála a digitális oktatásnak. Akár 80-100 órát is vállaltak havonta a diákok, és volt is igény rá, hogy többet dolgozhassanak
- tudtuk meg a Mind-Diáktól.
A dolgozó diákok körében nem csökkent, hanem nőtt a vállalt órák száma. A digitális oktatás sokszor rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, így akinek megmaradt a lehetősége, az inkább többet tud dolgozni, mint kevesebbet
- erősítette meg Majzik Nándor, a MELÓ-DIÁK Iskolaszövetkezet vezetője. Az ATLASZ Csoport szintén a munkaórák növekedéséről számolt be.
A bérek viszont nem nőttek - de erről már a cikk folytatásában, a a Pénzcentrum oldalán olvashattok!
Címlapkép: Getty Images