Egyre több nyugdíjas kerül nagy bajba: döbbenetesen sokan szegényedtek el a járvány miatt

Pénzcentrum 2021. február 3. 08:30
A koronavírus-járvány ismét bebizonyította, hogy a gazdasági válságok hatásainak leginkább a nyugdíjasok, és a kisebb jövedelemből élők rétege van kitéve. A 2020-as évben az egyes rétegek által tapasztalható infláció között akár 1,5 százalékos különbség is mutatkozhatott. Bár így kevésnek hangzik, ezt bőven lehetett érezni az első hullám alatt, amikor akár több ezer forinttal is megdrágulhatott a bevásárlás, egyik hónapról a másikra. Az árak elszabadulása természetesen egyik rétegnek sem kedvezett, azonban a magas jövedelműek, vagy az aktív háztartások kevésbé érezték a negatív hatását. Mutatjuk, mennyivel jártak rosszabbul az eleve alacsony jövedelmű, nyugdíjas háztartások a múlt évi infláció-hullámvasúttal - írja a Pénzcentrum.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem csak arról vezet nyilvántartást, hogy adott évben mennyivel drágultak a fogyasztói árak, vagy külön az élelmiszerárak. Aszerint, hogy egyes lakossági rétegeknek mi jellemző a fogyasztási szokásaira, külön méri hogyan hat az infláció például a nyugdíjasokra, az alacsony, magas, vagy közepes jövedelműekre, valamint a három vagy több gyermeket nevelőkre. Ebből láthatjuk, melyek azok a csoportok, akiket különösen hátrányosan érintett a múlt évi élelmiszerár-drágulás, amíg például más rétegek jól jártak az üzemanyagárak csökkenésével - írja a Pénzcentrum.

Az év eleji inflációs jelentés szerint az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben: az élelmiszereké 4,9 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8 százalékkal (ezen belül a dohányáruk 14,4 százalékkal) drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 2,8 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Így

Ehhez az összes háztartást vették figyelembe, és az összes fogyasztási cikket, amiben benne voltak azok a tartós cikkek is például, amelyeknek jelentősen zuhant az ára. Viszont a nyugdíjasok és alacsony jövedelmű háztartások 3,8 százalékos dárgulást tapasztalhattak a hivatal adatai szerint, míg a magas jövedelmű háztartások 3,1 százalékot. A teljes éves inflációs adatokat nézve tehát, egyes társadalmi rétegek között fél százalékpontot meghaladó különbségek is lehetnek.

Az élelmiszer árak esetében még nagyobb eltéréseket láthatunk: az éves drágulás mértékét ennél a termékcsoportnál már 7,2 százalékban állapította meg egész évre a KSH - ez 2019-ben még 5,4 százalék volt. A nyugdíjasok viszont 7,5 százalékos, a három vagy több gyermeket nevelők 7,1 százalékos áremelkedéssel néztek szembe. Az alacsony jövedelműekre mégis 6,8%, a magyas jövedelműekre 7,4% vonatkozott. Ez az élelmiszerfogyasztási szokások eltéréseiből fakadhat.

<

A grafikonról látható, hogy 2019-ben az áremelkedést az alacsony jövedelmű háztartások (3,9%) még a nyugdíjasoknál (3,5%) is jobban megérezték. A 2020-as évben azonban már mindkét réteg 3,8 százalékos inflációt érzékelhetett éves szinten. Az is leolvasható: amíg 2019-ben az élelmiszer áremelkedés nagyjából egyformán érintette az egyes rétegeket (5,3-5,5%), addig 2020-ban már nagyobb különbségek mutatkoztak (6,8-7,5%).

Az első hullám alatt volt a legsúlyosabb az infláció

Igazán nagy eltéréseket akkor láthatunk az egyes rétegek között abban, mennyire vannak kitéve az árdrágulásnak, ha havi bontásban is megvizsgáljuk a 2020-as - inflációs szempontból is rendkívüli - évet. Ha minden fogyasztási cikk árváltozását nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a nyugdíjasok által tapasztalt infláció a járvány kezdete óta jóval a összlakosságra vonatkozó felett, míg az aktív háztartások által tapaszható értékek valamivel alatta mozognak. Az alacsony jövedelműek figyasztói árindexe szintén magasabb, míg a magas jövedelműeké jóval alacsonyabb - és a kilengések tavasszal voltak a legnagyobbak.

A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható.

Címlapkép: Getty Images