Őrült sok családi ház épül ebben a megyében: miből van rá pénz, mi a titkuk?

HelloVidék 2021. március 18. 15:10
2016 óta évről évre több lakás épül Magyarországon, a növekedési ütem ugyanakkor 2018 óta lassul. Jó hír viszont, hogy 2020-ban az egy évvel korábbinál 25 százalékkal több, közel 13 ezer új lakás épült az országban. Érdekesség viszont, hogy a lakásépítések száma a vidéki, kisebb lélekszámú és a megyei jogú városokban ugrott meg igazán. Hogy miként alakultak a lakásépítések megyei szinten? Hol épült a legtöbb, illetve legkevesebb ingatlan? Ennek jártunk most utána.

2021-ben erősen kezdte az évet az építőipar, mind a havi, mind az éves teljesítmény biztató képet mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A KSH jelentése szerint januárban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 11,0 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a decemberihez mérten 7,4 százalékkal emelkedett.

A megkötött új szerződések volumene 8,0 százalékkal nőtt, az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 11,5 százalékkal magasabb volt a tavaly január véginél.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozások és a piaci szereplők véleménye alapján az idei harmadik negyedév végére stabilan helyreállhat a korábban látott építőipari konjunktúra, de ebben szerepet játszik a járványügyi korlátozások mértéke és hossza, ami jelentős bizonytalansági faktor továbbra is.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy tavaly a megkezdett kivitelezések értéke minimálisan újra 2000 milliárd forint alá csökkent négy év után először, elsősorban a lakásépítések visszaesése miatt. Ezen, ettől az évtől, az 5 százalékos újlakás-áfa javíthat, és több más tényező alapján is jóval pozitívabbak a kilátások jelenleg, így 15 százalékot elérő visszapattanás jöhet idén az iparágban.

A korlátozások esetleges elhúzódása és a vásárlóerő látható csökkenése miatt keresleti oldalról érhetné visszaesés az iparágat, ami elsősorban a lakásberuházásokat, a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza. Ugyanakkor januártól elindult a 3 millió forintos kormányzati támogatási program ennek megelőzésére, valamint a visszavezetett 5 százalékos újlakás-áfa, illetve az illetékmentesség is érdemi segítséget jelent. Összességében az iparág kilátásai jelenleg láthatóan kedvezőbbek, mint a tavalyi év közepén a karantén bevezetése után

- közölte a Takarékbank elemzője.

Lássuk a megyei körképet!

2016 óta évről évre több lakás épül Magyarországon, a növekedési ütem ugyanakkor 2018 óta lassul. 2020 I‒III. negyedévében is folytatódott a lakásépítési piac felfutása: az egy évvel korábbinál 25 százalékkal több, közel 13 ezer új lakás épült az országban.

A lakásépítések száma is érdekességet mutat, mivel

  • a vidéki, kisebb lélekszámú és a megyei jogú városokban számottevően (48, illetve 34 százalékkal),
  • a községekben az átlagostól valamivel elmaradóan (19 százalékkal) emelkedett,
  • a fővárosban viszont némileg (4,1 százalékkakal) csökkent.

Ezt nyilván nagyban befolyásolta az otthonteremtési támogatások megjelenése is, hiszen egyre többen igénylik a falusi csokot, a babaváróhitelt, és a lakásfelújítási támogatást is. Mindenesetre az adatokból jól látszik, hogy a megyék döntő többségében az egy évvel korábbinál több új lakás épült.

A Központi Statisztikai Hivatal, Fókuszban a megyék című, 2020. I–III. negyedéves térségi összefoglalójából kiderült, az országos bővüléshez Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar megye, Somogy és Pest megye járult hozzá leginkább. A legkevesebb lakásépítés Nógrád megyében történt, nem sokkal több volt Borsod-Abaúj-Zemplénben, de szintén elmaradt az építkezési láz Heves és Tolna megyében is.

Lakásépítések száma 2020-ban
megyék épített lakás Ebből:
4 és több szobás vállalkozás által természetes
személy által
értékesítés
céljából
saját
használatra
építtetett épített
Budapest 2 420 629 2 149 266 2 263 130
Bács-Kiskun 757 379 219 538 219 533
Baranya 145 83 71 70 72 69
Békés 121 66 57 64 54 67
Borsod-Abaúj-Zemplén 65 37 19 46 4 46
Csongrád-Csanád 505 269 221 284 220 266
Fejér 350 235 71 278 66 283
Győr-Moson-Sopron 1 869 817 872 991 864 982
Hajdú-Bihar 1 082 476 650 429 668 383
Heves 85 59 15 65 15 65
Jász-Nagykun-Szolnok 181 100 50 131 52 126
Komárom-Esztergom 106 68 24 82 25 81
Nógrád 25 13 2 23 2 23
Pest 2 814 2 018 1 244 1 568 1 301 1 503
Somogy 1 023 269 757 263 759 261
Szabolcs-Szatmár-Bereg 280 129 142 126 144 124
Tolna 75 42 36 36 32 36
Vas 539 150 381 158 381 158
Veszprém 217 141 86 131 80 131
Zala 217 113 41 176 44 173

Mekkora lakásba költözik az átlag magyar?

Az épített lakások átlagos alapterülete (96 m²) az előző év azonos időszakihoz képest kismértékben csökkent. A legnagyobb lakásokat Heves és Fejér megyében, a legkisebbeket Budapesten és Somogyban vették használatba. Hogy mi a helyzet a többi megyével? Annak is utána jártunk! Sőt megnéztük azt is, hogy a megépült lakások közül milyen típusú ingatlanokat preferáltak a legtöbben.

A KSH adatai szerint építési forma szerint Budapesten a lakások 91 százalékát többszintes, többlakásos épületben, 6,5 százalékát családi házas formában adták át. Emiatt a fővárosban épített lakások átlagos alapterülete (67 m²) maradt el leginkább az országostól (96 m²), mindössze 26 százalékuk épült 4 vagy annál több szobával.

Bács-Kiskun megyében a lakások közel kétharmadát családi házas formában, egyharmadát többszintes, többlakásos épületben adták át. Ennek is köszönhetően átlagos alapterületük (100 m²) meghaladta az országost (96 m²), 50 százalékuk épült 4 vagy annál több szobával.

Baranya megyében a lakások több mint felét családi házas formában, háromtizedét többszintes, többlakásos épületben adták át. Átlagos alapterületük (109 m²) meghaladta az országost (96 m²), 57 százalékuk épült 4 vagy annál több szobával.

Békés megyében a lakások 55 százalékát családi házas formában, 42 százalékát többszintes, többlakásos épületben adták át. Átlagos alapterületük (104 m²) meghaladta az országost (96 m²), a lakások 55 százaléka épült 4 vagy annál több szobával.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a természetes személyek által építtetett lakásokat családi házas formában, a vállalkozásokéit többszintes, többlakásos épületben adták át. Ennek is köszönhetően átlagos alapterületük (122 m²) jelentősen meghaladta az országost (96 m²), a 65 lakásból 37 épült 4 vagy annál több szobával.

Csongrád-Csanád megyében a lakások 53 százalékát családi házas formában, 43 százalékát többszintes, többlakásos épületben adták át. Átlagos alapterületük (103 m²) meghaladta az országost (96 m²), 53 százalékuk épült 4 vagy annál több szobával.

Győr-Moson-Sopron megyében a lakások 52 százalékát családi házas formában, 45 százalékát többszintes, többlakásos épületben, a fennmaradó rész többségét pedig csoportházban adták át. Az új lakások átlagos alapterülete (90 m²) elmaradt az országostól (96 m²), 44 százalékukat építették 4 vagy annál több szobával.

Hajdú-Bihar megyében a lakások 41 százalékát családi házas formában, 38, illetve 20 százalékát többszintes, többlakásos, valamint lakóparki épületben adták át. Átlagos alapterületük (97 m²) több mint negyedével csökkent az egy évvel korábbihoz képest, így csak kismértékben haladta meg az országos átlagot (96 m²). Az új lakások 44 százaléka épült 4 vagy annál több szobával.

Heves megyében a lakások túlnyomó többségét (74-et) családi házas formában adták át. Ennek is köszönhetően átlagos alapterületük (134 m²) a megyék közül itt volt a legnagyobb, számottevően meghaladta az országos átlagot (96 m²), csaknem héttizedük épült 4 vagy annál több szobával.

Építési forma szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében a lakások közel kétharmadát családi házas formában, háromtizedét többszintes, többlakásos épületben adták át. Ennek is köszönhetően átlagos alapterületük (116 m²) meghaladta az országost (96 m²), 55 százalékuk épült 4 vagy annál több szobával.

Komárom-Esztergom megyében a lakások túlnyomó többségét (közel négyötödét) családi házas formában, több mint egyötödét többszintes, többlakásos épületben adták át. Ennek is köszönhetően átlagos alapterületük (124 m²) meghaladta az országost (96 m²), a lakások közel kétharmada épült 4 vagy annál több szobával.

Pest megyében a lakások 77 százalékát családi házas formában, 12 százalékát többszintes, többlakásos épületben adták át, csoportházban a lakások közel egytizede épült. Ennek is köszönhetően az új lakások átlagos alapterülete (116 m²) meghaladta az országost (96 m²), 72 százalékukat építették 4 vagy annál több szobával.

Somogy megyében az új lakások közel háromnegyedének vállalkozások, több mint negyedének természetes személyek voltak az építtetői. Mindkét építtetői kör lakásépítéseinek száma nőtt, döntő mértékben azonban az 5,5-szeresére bővülő vállalkozásokéi járultak hozzá a megyei lakásépítési piac élénküléséhez. Építési forma szerint a lakások több mint kétharmadát többszintes, többlakásos épületben, háromtizedét családi házas formában adták át. Emiatt az átlagos alapterületük (76 m²) jelentősen elmaradt az országostól (96 m²), a megyék közül itt volt a legalacsonyabb. Az új lakásoknak – a fővároshoz hasonlóan – mindössze 26 százaléka épült 4 vagy annál több szobával.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az új lakások 57 százalékát családi házas formában, 41 százalékát többszintes, többlakásos épületben adták át. Átlagos alapterületük (105 m²) meghaladta az országost (96 m²), 46 százalékuk épült 4 vagy annál több szobával.

Vas megyében a lakások 43 százalékát többszintes, többlakásos épületben, 31 százalékát családi házas formában, 23 százalékát pedig lakóparki épületben adták át. Emiatt az átlagos alapterületük (78 m²) jelentősen elmaradt az országostól (96 m²), 28 százalékuk épült 4 vagy annál több szobával.

Veszprém megyében építési forma szerint a lakások mintegy kétharmadát családi házas formában, közel negyedét többszintes, többlakásos épületben, a fennmaradó rész többségét csoportházban adták át. Ennek is köszönhetően átlagos alapterületük (112 m²) meghaladta az országost (96 m²), közel kétharmaduk épült 4 vagy annál több szobával.

Zala megyében a lakások több mint háromnegyedét családi házas formában, mintegy ötödét többszintes, többlakásos épületben adták át. Ennek is köszönhetően átlagos alapterületük (125 m²) meghaladta az országost (96 m²), a lakások több mint fele épült 4 vagy annál több szobával.

Ugyan ez mondható el Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyéről is. Sőt, Heves megyében a megépült lakások átlagos alapterülete megyék közül itt volt a legnagyobb, számottevően meghaladta az országos átlagot is!

A lakásépítési adatokból az is jól látszik, hogy túlnyomó többségében családi házak épültek, melyek számának növekedését az otthonteremtési támogatások csak tovább növelhetik. Ebből a szempontból Nógrád megye kiemelkedőnek számít, hiszen ahogy írtuk, ebben a megyében a lakások mindegyikét családi házas formában adták át.

Mire számítanak 2021-ben a szakértők?

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a járvány ellenére is folyamatosan számíthat lakásépítési megrendelésekre az építőipar. Koji László a vállalkozások visszajelzései alapján idén 17 ezer lakás átadását valószínűsíti. Viszont úgy véli, további 10 ezer épülhet úgy, hogy az év végéig nem készül el.

Kapacitásbővítés nélkül a lakásépítő cégek további 10 ezer lakásra tudnának leszerződni. Ennek 55 százaléka közvetlenül a lakossági megrendelőktől, 45 százaléka ingatlafejlesztőktől várható. További 4500 lakás építését a kapacitás hiánya még nem akadályozná

- mondta Koji László, majd hozzátette, csökkentené a lakásépítési kapacitást, ha a kivitelezők nagy része leszerződne más magasépítési projektekre, például lakásfelújításra, logisztikai, irodai, kereskedelmi, közösségi létesítmények építésére. Bővülést eredményezhet viszont, ha az építőipar jelentősen növelné a hatékonyságát. Ha ez megvalósul, 2025-ben 38 ezer lakás is elkészülhet.

Magyarországon 2019-ben 21 400 lakást, 2020-ban 28 200 lakást adtak át. Kivitelezés alatt ugyanakkor tavaly már csak 10 ezer volt, míg egy évvel korábban 18 ezer

- mondta a szakember.

Címlapkép: Getty Images