Ahogy a portál írja, a koronavírus világjárvány sokat lendített a vásárlói tudatosságon. Sok vásárló már korábban ráébredt, hogy az, mit és honnan vásárol nemcsak önmagára, vagy a szűk környezetére lehet hatással. Ahogy a tudatos vásárlás, fogyasztás egyre elterjedtebbé vált, úgy ismerte fel egyre több vásárló, hogy a pénz szavazat: azzal, hogy mire vagy mire nem költenek, hatással lehetnek a világra, amelyben élnek és utódaik is élni fognak.
A járvány csak még átgondoltabbá tette a vásárlókat: még azokat is, akiktől korábban távol állt a tudatosság. A magyarokat is ráébresztette a pandémia, hogy ha a kedvenc éttermük, márkájuk, kisboltjuk fennmaradása a tét, azzal tudják segíteni a vállalkozást, ha ott költik a pénzüket. Azzal, hogy a vásárlók szeme előtt zártak be éttermek, mentek tönkre kisvállalkozások, látták, hogy küszködnek pl. a fodrászok, sokkal egyértelműbbé váltak ezek a gazdasági összefüggések mindenki számára.
A járulékos hatások is mind hozzátettek a vásárlói tudatosság fejlődéséhez: az online vásárlás terjedése (pl. átgondoltabb döntések), a vírusválság (pl. helyi termelők, vagy a bolygó védelme), a korlátozások (pl. több idő volt megtervezni a heti menüt, főzni, listát írni) mind rásegítettek a kedvező folyamatra. Nem is szólva arról, hogy a vásárlás, ha tudatos döntésekről szól, még a szorongást is oldja: a kontroll elvesztésének érzését tudat alatt is tompítjuk azzal, hogy vásárlás közben kisebb-nagyobb döntéseket hozunk meg. Lehetőleg olyanokat, amelyeket a legjobbnak tartunk magunk és környezetünk számára.
Sok magyar vásárló tudatosan előnyben részeíti a hazai termékeket is, melynek hátterében sok különféle ok áll a lokálpatriotizmustól kezdve, a karbonlábnyom csökkentésén át a spórolásig. A boltláncok a vásárlókhoz hasonlóan sok különböző okból egyre több magyar terméket tartanak a polcokon: az olcsóbb beszerzés, a frissesség, a fenntarthatóság, a helyi termelők támogatása, keresletnövekedés - és még ezeken túl is számos ok miatt nő a hazai termékek aránya. A folyamatok felgyorsulásának eredményeként pár év múlva már egészen más kínálat lehet majd a boltokban, mint 5-10 éve.
Harcol és egyezkedik a kormány a boltláncokkal
A vásárlói tudatossággal párhuzamosan az élelmiszerboltok, -boltláncok is egyre inkább törekedtek rá, hogy minél több minőségi, egészséges, környezetbarát, bio, vegán, fair trade, fenntartható, természetes, stb. termék legyen a polcokon, és ezek mellett: magyar. A boltok nyilatkozatai ugyanis az igazolják: a vásárlók kifejezetten keresik a magyar termékeket, ezt az igényt kiszolgálva pedig a kereskedők előszeretettel is teszik azokat a kínálatba.
Ezt a trendet pedig a kormány is támogatja: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) folyamatosan konzultációt kezdeményezett a hazai kiskereskedelmi áruházláncokkal annak érdekében, hogy azok tovább növeljék a magyar beszállítók arányát. Ezekben a törekvésekben pedig a boltláncok is partnerek.
Amellett viszont, hogy növelnék a magyar termékek számát és arányát az élelmiszerboltok polcain, nem titok, hogy a kormány céljai között szerepel a külföldi láncok kiszorítása is az országból: Lázár János - a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében még 2020. december elején a Portfolio csoport Agrárszektor 2020 konferenciáján - nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg. Később, február 4-én Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón fejezte ki sajnálatát azzal kapcsolatban, hogy az ügyben az elmúlt 10 évben egyelőre nem történt előrelépés, pedig azóta szerepel a kitűzött célok között.
Raskó György agrárközgazdász szerint az ilyen bejelentéseknek nincs realitásuk: a Magyarországon jelen levő multikat piaci úton nem lehet kiszorítani. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta: adminisztratív úton elképzelhető lett volna a multik elüldözése, viszont ahhoz az EU-nak is lenne egy-két szava. Nem valószínű, hogy engednének ilyen lépést, viszont rendelkeznek a kiskereskedelmi láncok megvédéséhez szükséges minden eszközzel. Az adminisztratív kiszorítás egy "blöff" Raskó György szerint, aki azt is elmondta, hogy a vásárlók részéről is komoly felháborodásra lehetne számítani.
Ha a falvak, nagyközségek és kisvárosok széléről eltűnnének a nagyobb áruházláncok, és csak a kisebbek közül választhatnának a vásárlók, a szakértő szerint nem örülnének. Emellett ha a multiknak távoznia kellene Magyarországról, azzal csökkenne a verseny, drágább lenne az élelmiszer és rosszabb lenne annak minősége az agrárközgazdász szerint. Ezzel nemcsak a magyar fogyasztók, de a termelők és az állam is rosszul járnának – vélte Raskó György. A külföldi láncok kiszorításának szinte csak negatív hatásai lehetnek a gazdaságra, és emellett a szektor munkavállalói is rosszabb feltételekkel szembesülnének.
Mindeközben roskadoznak a polcok a magyar termékektől
A Pénzcentrum most megkereste a hazai élelmiszerboltokat, hogy kiderüljön, valójában milyen arányban tartanak magyar termékeket, milyen területeken bővítették ezek kínálatát az elmúlt években és milyen célokat tűztek ki a jövőre nézve. A számszerű összehasonlítás nehézkes lenne, ugyanis nem ugyanannyi és ugyanannyiféle termék van például egy kisebb Aldi, mint egy nagy Auchan polcain, így logikus, hogy az arányok is el fognak térni. A boltláncok válaszaiból azonban így is pozitív kép rajzolódik ki. Hogy mire számíthatunk? A cikk itt folytatódik tovább a boltláncok válaszaival.
Címlapkép: Getty Images