A munkavédelem kifejezés kapcsán sok magyar munkavállalónak az évenkénti száraz és unalmas tűz- és munkavédelmi oktatás jut eszébe, holott ez a fogalom ennél lényegesen többet takar, szerteágazó, és sokkal fontosabb, mint gondolnánk, írja a Pénzcentrum.
A szociális munkavédelem a nemzetközi nagyvállalatoknál, multinacionális cégeknél a magasabb biztonsági kultúra jegyében már wellbeing-ként, jóllétként jelenik meg, vagyis segít mentálisan egészséges, élhető munkahelyet biztosítani
- mondta el a portálnak Géczi Rudolf EHS szakember, a Magyar Munkavédelmi Akadémia elnöke
Ez utóbbit azzal a céllal hozták létre, hogy a munkavédelem ne csupán néhány mondatnyi oktatásban és egy aláírt papírban öltsön testet. A célokról és motivációkról beszélt még Révész András alapítótag, munka-, és tűzvédelmi szakember, valamint Csitkó Csaba környezetvédelmi, munkaegészségügyi és munkabiztonsági szakember, az Akadémia két másik alapító tagja az interjúban.
Egy átlagos magyar munkavállaló hol és milyen körülmények között találkozik a munkavédelemmel?
Révész András: A mindennapokban már csak a munkahelyi balesetekkel kapcsolatban kerül szóba a munkavédelem, és egy adott esettel kapcsolatos hirtelen óvintézkedés kerül a reflektorfénybe, de arról, hogy a szerencsétlenség miért történt, vagy éppen hogyan, az már ritkábban. Az Akadémia célja az, hogy a munkavállalók a munkahelyi tevékenységük minden mozzanatában felismerjék a biztonságos munkavégzést segítő elemeket (információkat, tiltó, segítő üzeneteket, biztonságot szolgáló műszaki megoldásokat stb.) a munkába állás kezdetétől. Láthatóvá, sőt, megkerülhetetlenné kell, hogy váljon egy olyan vállalati EHS kultúra, amelybe a munkavállaló „beleszocializálódik”, magáévá téve azt a „munkavédelmi szellemiséget”, ami nemcsak a vállalatának a fenntartható működésére, kiszámítható üzletmenetére, de az ő személyes előnyére-, biztonságára-, egészsége megőrzésére is irányul. Ez már egy hosszú távú, prevenciós tevékenység.
Géczi Rudolf: Egy megfelelően fejlett biztonsági kultúra azonban többet jelent, mint a balesetek, megbetegedések „professzionális” megelőzése. A munkavédelem egy leágazásáról, a szociális munkavédelemről van szó, mely a kilátás-menedék elméleten alapszik, magyarázta EHS szakember, az Akadémia elnöke. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az emberek alapvetően és eredendően arra vágynak, hogy biztonságban érezzék magukat. A szociális munkavédelem a nemzetközi nagyvállalatoknál, multinacionális cégeknél a magasabb biztonsági kultúra jegyében már wellbeing-ként jelenik meg, ez segít mentálisan egészséges, élhető munkahelyet teremteni. Külföldi tapasztalataik alapján ők tudják, hogy a munkáltatónak minden esetben törekednie kell arra, hogy csökkentse a kockázatokat: természetesen nem mindenható, de minden rendelkezésre álló eszközével próbálja e menedékigényt kielégíteni.
Melyek a legkritikusabb iparágak, ahol sok a baleset és nagy szükség lenne segítségre, megfelelő képzésekre?
Csitkó Csaba: A balesetek száma szempontjából a gépipar és a feldolgozóipar a legkritikusabb, ha a halálos baleseteket nézzük, akkor az építőipar áll vezető helyen. Ez sok éve változatlan. A kritikus helyzetet ezért nem is ágazat, hanem munkáltatói kör (kkv, mikrovállalkozások, egyéni vállalkozók) szempontjából érdemes vizsgálni.
A teljes cikk itt olvasható.
Címlapkép: Getty Images