Ez lenne a pannonhalmi-titok? Egyre többen érdeklődnek az apátság luxutermékei iránt

Pénzcentrum 2021. július 8. 10:01
Mindenki ismeri e hazában a Pannonhalmi Főapátságot. Tudunk a szerzetesi szolgálatról, a nagyhírű gimnáziumról. De valószínűleg kevesen tudják, hogy Szent Márton hegyén, az ezeréves falak között milyen komoly gazdálkodás folyik. E tevékenységbe ad bepillantást a Pénzcentrum olvasóinak egy szerzetes és egy civil alkalmazott.

A bencés rend alapítója Szent Benedek – tanulmányai után - visszavonult az itáliai Subiaco erdejébe, egy barlangba. Három év teljes magányos időszakot követően egyre többen csatlakoztak hozzá, és az így elkezdett közösségi élet tapasztalatai alapján fogalmazta meg az „életszabályzatát” Ez lett Szent Benedek Regulája, amely máig a bencések iránytűje. A lelki és praktikus alapokat nyújtó írás Előszóból és 73 fejezetből áll.

A benedeki Regulát követő szerzetesek életének keretét a liturgia (közösségben végzett imádság), a lelki épülést szolgáló olvasmányok és – ami legalább ilyen fontos – a munka jelöli ki. Ez utóbbi elsősorban azt szolgálja, hogy a monostorok a saját kezük munkájából éljenek, és ne a haszonszerzés legyen a céljuk. Minden, az életükhöz nélkülözhetetlen dolgot meg tudjanak termelni, ne legyenek kiszolgáltatva a nagyvilágnak, elkülönüljenek környezetüktől

– mondja Bokros Márk, vagyis Márk atya, a Pannonhalmi Főapát gazdasági helyettese.

Így működött ez a Szent Márton hegyén magasodó monostorban is, amely Szent Istvántól kapott kiváltságlevelet, és ezzel együtt nagy adag földterületet. Évszázadokon át ennek jövedelméből tartotta fenn magát a szerzetesi közösség, és ez adta az anyagi alapját a különböző intézmények működésének és a külső szolgálatok végzésének. A sokszínű – a gazdálkodás tekintetében alapvetően mezőgazdasági - tevékenység mellett az 1802- ben visszaállított rend elsődleges feladata I. Ferenc császár és király szándéka szerint az oktatás vált, Így a 19-20. század bencései jellemzően paptanárok lettek.

Az államosítás után csak két középiskola, a pannonhalmi és a győri maradt a bencések irányítása alatt. A máig tartó „reneszánsz” a rendszerváltás után indult, ekkor jelentek meg a tanító szerzetesek mellett azok, akik kétkezi munkával vagy gazdasági feladatokkal is foglalkoztak. A mai Főapát, Cirill atya - még gazdasági Főapát-helyettesként – kb. 20 éve kezdte újraéleszteni a gazdálkodás hagyományát a pannonhalmi dombon.

Már akkor az önfenntartás mellett a profittermelést is megcélozták – több-kevesebb sikerrel. Ennek az útnak fontos mérföldköve volt a közelmúltban a Pannonhalmi Vagyonkezelő Kft. létrehozása és annak új vezetőjével a piaci szemlélet elterjesztése az összes profitcentrum bevonásával. Ezt már Korbuly Krisztiántól, a Vagyonkezelő vezetőjétől tudjuk meg, aki az internet világából (többek között az ingatlan.com éléről) került ebbe a pozícióba.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

Címlapkép: Getty Images