A rendkívüli időjárást mi magunk is érzékelhetjük, elég csak az extrém szárazságra vagy az enyhe telekre gondolunk. Nem meglepő módon ezek óriási gondokat jelentenek a mezőgazdaság számára, melyekre a lehető leggyorsabb módon, hatékony módszert kell találni. Éppen ezért, az öntözésfejlesztésre is komoly hangsúlyt kell helyezni, hiszen az aszály miatt már nem várhatnak természetes segítséget a gazdák. A mesterséges öntözés azonban komplikált kérdés, ezt pedig a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője, Szigeti Tamás és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Öntözésfejlesztési Főosztálya is megerősítette - írja az Agrárszektor.
Alig van öntözött terület az országban
Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, jelenleg mindösszesen 180 ezer hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető terület van, és az öntözött terület nagysága 2020-ban nem érte el a 80 ezer hektárt, az országos mezőgazdasági terület 2%-át sem. A kutatások szerint azonban hazánkban a jelenlegi vetésszerkezet és vízkínálat mellett is közel 400 ezer hektár gazdaságosan öntözhető terület bevonására lenne lehetőség. Már több mint 30 éve kezdett el jelentősebben csökkenni az öntözéses gazdálkodások területének mérete és azóta is stagnál. Felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi ennek az oka? A válasz nem egyszerű: az öntözéses gazdálkodásra való áttérés akkor térül meg és akkor lesz gazdaságos, ha minél nagyobb területen valósul meg - és ez az, amit megnehezít a jellemzően kis birtokméret. Ezt a méretbeli strukturális eltérést oldhatja meg a jelenleg is folyamatban lévő öntözési közösségek megalakulása, ahol a termelői összefogás hatására létrejövő nagyobb birtokméreten gazdálkodók számára is egy megtérülő beruházás valósul meg, és ezáltal az állami vízszolgáltató számára is kezelhető vízigény gyűlik össze.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható...
Címlapkép: Getty Images