2025-re is képes lesz a magyar agrárium húszmillió ember számára elegendő élelmiszert előállítani - közölte a Növekedésnek adott interjújában Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (Magosz) elnöke. Aki hozzátette, Magyarország területének 52 százaléka mezőgazdasági termelésre alkalmas. Fejlődési lehetőség pedig bőven van még előttünk, hiszen a régi uniós tagországok termelékenységének még csak 70 százalékánál tartunk.
Jakab István többek között arról is beszélt az interjúban, hogy szerinte mi várható a "Termőföldtől az Asztalig" uniós stratégiától:
A stratégia keretében jelentősen csökkenteni szeretnék a termeléshez felhasznált műtrágya (-20 százalék), növényvédőszer (-50 százalék), az állattenyésztésben az antibiotikum (-50 százalék) mennyiségét. Ezen túlmenően az ökológiai művelés alatt álló területek nagyságát uniós szinten a jelenlegi 8 százalékról 25 százalékra emelnék. Amennyiben minderre sor kerülne, jelentősen csökkenne az ágazat hatékonysága. A Biodiverzitás Stratégiában pedig azt rögzítik, hogy a mezőgazdasági területek legalább 10 százalékán magas biodiverzitással rendelkező, nem termelő tájképi elemeket hozzanak létre.
A probléma Jakab István szerint az, hogy semmiféle hatástanulmány nem készült ennek hatásairól, illetve hogy a stratégia nem foglalkozik a harmadik országból érkező mezőgazdasági termékekkel, amelyekre nem kötelező az uniós szabályozás – és annak ellenőrzése sem előírás –, így jó eséllyel olcsóbbak lennének, ami hatalmas versenyhátrányt jelentene az uniós gazdáknak.
Mostanáig - derül ki az interjúból - 15 hektár fölötti termőterület esetén kellett vetésforgót alkalmazni, vagyis a gazdaság területén háromféle növényt kellett termeszteni. Ezt mérethatárt szerették volna öt hektárra csökkenteni az alap jövedelemtámogatás egyik feltételeként. A megállapodásba végül öt hektár helyett tíz hektár került.
A most elfogadott megállapodás végrehajtására két éves átmeneti időszak áll a gazdák rendelkezésére, ami elegendő ahhoz, hogy felkészülve várják ezt az új időszakot.
A mostani változások értelmében a jövőben területnek három százalékát kell parlagon hagyni, és csak a tíz hektár feletti vetésterület esetében kell alkalmazni ezt az előírást. Kiderült továbbá, hogy a gazdák termeléshez kötött támogatása nem változik a jövőben sem, 13+2 százalék került a megállapodásba.
A vidékfejlesztési források esetében a nemzeti társfinanszírozás aránya eddig 17,5 százalék volt, amit a kormány tavaly decemberben 80 százalékra emelt, vagyis minden forintból már nem csak 17,5 fillért, hanem már 80 fillért ad a magyar állam, ennek köszönhetően az uniós támogatások jelentős mértékű hazai forrással egészülnek ki, ezáltal a teljes vidékfejlesztésre szánt boríték sokkal nagyobb lesz. A területalapú támogatások összege nem, vagy alig csökken annak ellenére, hogy az Európai Unió visszavágta ezeket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Unió által küldött, illetve a kormány által a magyar agrárium megerősítésére és a vidékfejlesztésre fordítható összeg 2021 és 2027 között 7537 milliárd forint lesz. Ezen belül 4265 milliárd jut majd vidékfejlesztésre.
- nyilatkozta.
Az interjú itt olvasható...
Címlapkép: Getty Images