Búcsút inthetünk a luxusfizetésnek: őrült lemaradásban vagyunk emiatt

MTI 2021. augusztus 13. 08:30
Noha folyamatosan javulnak a statisztikai mutatók a magyarok idegennyelv-tudását illetően, messze vagyunk még az Európában elfogadható szinttől. Szakemberek szerint ebben főként az játszik közre, hogy nemhogy reform, de semmilyen oktatáspolitikai változás nem volt az elmúlt tíz évben. Pedig a nyelvtudás ma már elengedhetetlen, hiszen jelentős versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon, azaz felkészít a versenyre és a sikerre a globális gazdaságban, vagyis más nyelvek tanulása megnyitja a nemzetközi piacokat.

A mai, egyre inkább összekapcsolt és egymástól függő világban a más nyelvek ismerete létfontosságú készség, amely lehetőséget ad arra, hogy azonnali és értelmesebb kapcsolatba léphessünk a világgal – akár a hétköznapokban, akár munkahelyünkön. Felkészít a versenyre és a sikerre a globális gazdaságban, vagyis más nyelvek tanulása megnyitja a nemzetközi piacokat. A nyelvtudás (akár több nyelv ismerete) jelentős versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon. Úgy a hazai, valamint külföldi álláskeresési oldalakon egyértelműen látható a tendencia, hogy előtérbe került az idegennyelveken beszélő munkavállalók keresése, mert a munkaadók olyan szakembereket keresnek, akik zökkenőmentesen tudnak kommunikálni munkatársakkal, ügyfelekkel az új és egyre bővülő nemzetközi piacokon - írja a Pénzcentrum.

Valahogy mégsem állunk jól nyelvtudásban bármennyire is skandáljuk, hogy erre mekkora szükség van. Ha pedig azt vesszük, hogy Magyarországon az iskolai oktatásban az európai uniós átlaghoz képest is magas óraszámban folyik az idegennyelvi képzés, akkor felmerül a kérdés, ennyi többletórával, mégis mi az oka annak, hogy ennek ellenére sem vagyunk hatékonyak?

A Nyelvtudásért Egyesület egyik korábbi felmérése alapján a diák szükséges feltételnek tartja a magántanárnál vagy nyelviskolában való nyelvtanulást ahhoz, hogy sikerrel teljesítsen egy nyelvvizsgát. Ugyancsak sokan fejezik ki ellenvéleményüket ezzel kapcsolatban és úgy vélik, az iskola alapfeladata lenne a nyelvtanítás, a vizsgára való felkészítés. Több diák igényt tartana idegen nyelvi felzárkóztatásra iskolai kereteken belül, de a szülők szerepéről is megoszlanak a vélemények a nyelvtanulók között. Vannak, akik úgy vélik a szülő a példamutatása, bátorítása, bíztatása szükséges az eredményességhez, míg mások a család anyagi helyzetét látják meghatározó tényezőnek ebben a kérdésben.

A Nyelvtudásért Egyesület vezetője, Rozgonyi Zoltán az egyre romló statisztikák ellenére úgy véli, a 30 évnél fiatalabbak tényleges nyelvtudása láthatóan javult az elmúlt 5-10 évben – igaz, ennek semmi köze az államhoz. „Nagyon fontos leszögezni, hogy nemhogy reform, de semmilyen változás nem volt az elmúlt tíz évben”. Mint mondja, nem volt olyan reform, ami az oktatást, a tanári munkát segítette volna, sem olyan, ami az iskolák munkáját támogatta volna.

A szakember szerint a javulás inkább annak köszönhető, hogy mivel Magyarország sokkal szorosabban részt vesz az európai mobilitásban, egyre többen jutnak el külföldre, ahol szembesülnek az idegen nyelvekkel, ráadásul az elmúlt években már egy elég széles réteg élethelyzete az, hogy bármikor felmerülhet a külföldi munkavállalás lehetősége vagy kényszere.

Ezek nem hirtelen változások, de ha például egy középiskolás azt látja a környezetében, hogy ezek a kihívások mindennaposak, akkor ez mélyen megmarad benne, és külön elhatározás nélkül is motiváltabb, nyitottabb lesz az idegen nyelvek használatára. Annak ellenére, hogy a megtartott nyelvórák számában élvonalban vagyunk, az átlagosan ezer órányi oktatás gyenge eredményt hoz. Egy átlagos tanulónak minden gond nélkül el kellene tudnia jutni a B2-es, azaz a középfokú nyelvvizsgáig. Azonban a valóságban rengeteg magántanárral, nyelvtanfolyammal támogatva jut el idáig a felvételizők fele, ami durván a végzősök mindössze negyedét jelenti

- fogalmazott Rozgonyi Zoltán. A szakember szerint a gyenge teljesítmény egyik oka az oktatás rugalmatlansága, amin csak elenyésző számú, alapítványi magániskola tud változtatni. Érdemi szándékot Rozgonyi soha nem látott arra, hogy az állam hozzáfogjon a nyelvoktatás átalakításához.

A fenti, igencsak lesújtó képet még tovább árnyalja, és igencsak elgondolkodtató oktatáspolitikai jövőképet vázol az ÁSZ 2021-ben megjelent tanulmánya. Mint az elemzésben írják, „A diplomák esetében, amelyek megszerzését csupán az idegen nyelvvizsga hiánya akadályozza, érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a szakterületek, amelyek idegen nyelv használata nélkül is magas szinten és eredményesen művelhetők. Ezekben az esetekben a kormányzat akár el is tekinthet a nyelvvizsga megkövetelésétől”.

Némikeg persze cizellálja a képet az, ami szintén az ÁSZ tanulmányában olvasható: „..hazánkban megfontolandó a középszintű nyelvismeret megszerzésének további támogatása a felsőoktatásban, de hosszú távú cél a használható, középfokú nyelvtudás megszerzése már lehetőleg a középiskolában”.

Mi a helyzet a nyelviskolákkal 2021-ben?

A Nyelvtudásért Egyesület az tapasztalja, hogy a nyelvvizsgázni kívánó nyelvtanulók, a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok többsége mára jól alkalmazkodott a járványhelyzethez. Több száz nyelviskola közel egy éve folyamatosan kínál online formában és személyes jelenléttel egyaránt teljesíthető tanfolyamokat. A 2021. március közepén életbe lépett korlátozások miatt a nyelvoktatás és a nyelvvizsgáztatás csupán néhány hétre kényszerült az online térbe, április közepe óta pedig a tantermi oktatás és vizsgáztatás is zökkenőmentesen folytatódik.

A cikk folytatása itt, a Pénzcentrumon olvasható!

Címlapkép: Getty Images