A Pénzcentrumnak a témáról Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője nyilatkozott. A cég még 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy tanúsító védjegyével segítse a hazai áruk könnyű és egyértelmű azonosíthatóságát, növelje a magyar termékek iránti keresletet. Mára mintegy 190 cég több mint 4500 terméke és szolgáltatása viseli a tájékoztatást szolgáló védjegyek valamelyikét. A Magyar Termék által készített kutatásból, és a Pénzcentrum felméréséből egyaránt az derült ki, hogy az információnak, tájékoztatásnak hatalmas szerepe van abban, hogy ösztönözze a magyar termékek vásárlását.
A Pénzcentrumnak a témáról Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője nyilatkozott. A cég még 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy tanúsító védjegyével segítse a hazai áruk könnyű és egyértelmű azonosíthatóságát, növelje a magyar termékek iránti keresletet. Mára mintegy 190 cég több mint 4500 terméke és szolgáltatása viseli a tájékoztatást szolgáló védjegyek valamelyikét. A Magyar Termék által készített kutatásból, és a Pénzcentrum felméréséből egyaránt az derült ki, hogy az információnak, tájékoztatásnak hatalmas szerepe van abban, hogy ösztönözze a magyar termékek vásárlását.
Pénzcentrum: Milyen termékekre kerülhet a Magyar Termék, és melyekre a Hazai Termék-védjegy? Mit takarnak ezek és a további védjegyet, mit tudhat meg általuk a vásárló az adott termékről?
Benedek Eszter: A Magyar Termék Nonprofit Kft. által üzemeltetett védjegyek szektorsemlegesek, bármilyen termékre rákerülhetnek, nemcsak élelmiszerekre, hanem non-food és non-FMCG termékekre is. Három védjegyünk mutatja a termékek származását: a Magyar Termék, a Hazai Termék és a Hazai Feldolgozású Termék védjegyek. Mindhárom esetben az értékteremtő feldolgozási folyamatok Magyarországon történnek. Az alapanyagok aránya a Magyar Termék esetében 100 százalékos, a Hazai Terméknél több mint 50 százalék, a Hazai Feldolgozású Termék esetében pedig több mint 50 százalék és akár 100 százalék importalapanyag is lehet.
Élelmiszerek esetében rendelet is szabályozza ezt a három kategóriát, ehhez igazítottuk a teljes szabályrendszerünket, így a nem-élelmiszerek esetében is megtalálható ugyanez a hármas tagozódás. A mi védjegyeinkre önkéntesen lehet pályázni, viszont ha valaki szeretné használni, akkor ezeket a feltételeket kell teljesíteni.
Ezenkívül van Kiváló Termék és a Zöld védjegyünk is, ezeket 2019-ben vezettük be. Arra a piaci igényre reagáltunk, hogy egyre fontosabbá válik a termékek minősége, illetve a környezetbarát jellemzőjük. A Kiváló Termék a termék minőségi jellemzőiben kiemelkedő, minimum két olyan tulajdonsága kell hogy legyen, ami a fogyasztó számára hasznos, és jobb a piaci átlagnál.
A Zöld védjegy esetében pedig ugyanígy minimum két tulajdonságában környezetbarát szempontnak kell megfelelnie. Ezenkívül van egy komplex, 13-15 pontos szempontrendszer, amit figyelembe vesznek a szakértők, hogy egy-egy termék megkapja ezeket a minősítéseket.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható!
Címlapkép: Getty Images