Jelenleg a szokásosnál is nehezebb dolga van a fix hozamú befektetést kereső lakossági befektetőknek. Az állampapír ugyan még mindig biztos pont, ha az alacsony kockázatról van szó, de a bankbetétek után már ennek hozamaira is rányomta bélyegét az infláció, ami a KSH legújabb jelentése szerint ráadásul ismét felszálló ágban van, írja a Pénzcentrum.
Felmerül hát a kérdés, hogy ebben a bizonytalan hozamkörnyezetben mibe a leginkább érdemes fektetni megtakarításainknak. Maradjunk a biztonságos állampapírnál? Esetleg beszálljunk a tőzsdére? A Pénzcentrum korábban kiderítette, hogy 1-2 millióval mi a legkecsegtetőbb és a legracionálisabb befektetés, most pedig arról kérdeztük a szakértőket, hogy egy 5-10 milliós kezdőtőkével milyen befektetési lehetőségek nyílnatnak meg egy kisbefektető előtt.
Az infláció jócskán megváltoztatta a piaci viszonyokat
A nulla közeli hozamok világában érvényesült a „TINA” (there is no alternative) elv, tehát a részvények kvázi egyeduralma, mint hozamot biztosító eszköz. Kiváltképp igaz ez a growth (növekedési) részvényekre, ahol a jelentős jövőbeli eredményeket magas jelenértékkel árazták be a piaci szereplők - vélik az Erste Alapkezelő szakértői.
A szigorúbb monetáris politika és az ezt eredményező emelkedő infláció viszont változást hozott, így a befektetőknek már körültekintően kell eljárniuk.
Magasabb hozamszintek mellett már a stabilabb, erős pénztermelő képességgel bíró vállalatok is vonzóvá válnak. Ugyanakkor a velünk maradó megatrendek – mint a technológia és digitalizáció, a fenntarthatóság és a demográfiai változások – továbbra is erős hátszelet biztosíthatnak a dinamikusan növekvő cégeknek. A részvénypiacok tehát összességében továbbra is attraktív befektetési lehetőségeket kínálhatnak.
Mindezek mellett az alapkezelő tapasztalatai szerint a befektetők aktívan keresik azokat az eszközöket is, amelyek segítségével védekezhetnek az infláció ellen és felkészíthetik portfóliójukat a magasabb hozamkörnyezetre. Erre alkalmasak lehetnek például az ingatlan befektetési alapok, vagy infláció-követő kötvények - árulták el.
Bence Balázs, a Portfolio Trader befektetési igazgatója szerint a nagy kép nem változott. a kockázatmentes állampapír befektetést illetően gyakorlatilag nincs infláció feletti reálhozam a nyugati világban. Ez a részvénypiac felé hajtja a tőkét, ahol ennek hatására nagyon drágává váltak a részvények.
De hosszú távon gondolkodva, folyamatos évenkénti, félévenkénti befektetést feltételezve a szakértő nem látja a részvénypiac alternatíváját. Persze ott az ingatlan - teszi hozzá, de ahhoz már igen nagy tőkében kell gondolkodni.
Mérlegeljük, hogy mikorra szeretnénk hozamot
Nagyobb összeget egyszerre befektetni általában nehezebb, mint kisebb összegű, folyamatos befektetést csinálni. A jó hír, hogy legtöbbünk nem néz szembe a nagyobb összeg okozta kihívással.Először azt érdemes mindenképp mérlegelni, hogy mikor lesz szükségünk a megtakarításunkra?
Ha 5 éven belül akarunk a pénzünkhöz jutni, akkor állampapír plusz lehet a legjobb megoldás.
Ha 15 évben tudunk gondolkodni, akkor már érdemes a részvénypiacban gondolkodni. Mivel nagyobb összegről van szó, szemben a folyamatos megtakarítással itt van jelentősége az időzítésnek. Jobb akkor vásárolni a részvénypiacon például, amikor esnek az árak, mintsem akkor, amikor már 1,5 éve szárnyal minden. De mivel a jövőbe egyikünk sem lát, talán a legbiztosabb fokozatosan, 5-6 hónap alatt befektetni, ha mégis a részvénypiac mellett dönt valaki - árulja el Bence Balázs.
A befektetési szakértő szerint semmiben nem határolja le a lehetőségeinket, de semmiben nem is ad többet, mintha mondjuk 1 millió forintunk lenne, feltéve ha magunk fektetjük be. A privatebanking szolgáltatáshoz ugyanis kevés, de ha pénzügyileg tudatosnak érezzük magunkat, valószínűleg úgyis magunknak csináljuk. vagy, akkor amúgy is te magad csinálod. Előnye persze, hogy egyedi részvényvásárlás esetén a nagyobb tőke több lábon álló, diverzifikáltabb portfólió kialakítását teszi lehetővé - teszi hozzá.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható.
Címlapkép: Getty Images