Talpra állhatnak a vállalkozók: tetten érhető a gazdasági növekedés

Dubóczky Krisztina 2021. szeptember 15. 06:19
A kis- és középvállalkozásokat sem kímélte a pandémia, sokuk arra kényszerült, hogy lehúzza a redőnyt, ha csak átmenetileg is. Voltak azonban olyanok, akik pozitívan vészelték át ezt az időszakot. A nehézségek áthidalására állami segítséget is kaptak, valamint kedvező banki finanszírozású hiteleket is igénybe vehettek a vállalkozók. Mindezekről Bertalan Sándor, a Takarékbank corporate üzletágának ügyvezető igazgatója válaszolt a HelloVidék kérdéseire.

Hogyan vészelték át a kkv-k az elmúlt másfél évet, van-e olyan ágazat, amelyik megroggyant, esetleg olyan, amelyiknek néhány szereplője nem élte túl a válságot?

Nem lehet erre általánosan válaszolni, hiszen teljesen eltérő folyamatok játszódtak le a különböző szektorokban. A legnagyobb mértékű visszaesés az utazáshoz, a szórakozáshoz, kultúrához és sporthoz kapcsolódó tevékenységek, valamint a személyes kapcsolatra épülő szolgáltatások körében, továbbá a gépjármű-kereskedelemben, illetve az elektronikai fókuszú gyártásban következett be. A válság nyerteseinek az informatikához, a házhozszállításhoz, vagy az egészségügy kiszolgálásához kapcsolódó tevékenységek tartoznak, de a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a pénzügyi közvetítés, illetve a papír- és vegyipar is erősödni tudott az elmúlt időszakban. Azt is látni kell, hogy a regionális különbségek is jelentősek. Például azok a térségek, amelyek a járvány előtt erősen a belföldi turizmusra építettek, most könnyebben ki tudtak nyitni, mint a külföldi turizmusra építő régiókban. Szintén sokat számít, hogy egy-egy vállalkozás mennyire tudott alkalmazkodni a hirtelen és drámaian megváltozó körülményekhez. Például az az étterem, amelyik át tudott állni a házhozszállításra, a home office-ban dolgozók kiszolgálására, eséllyel túl tudta élni a lezárásokat, aki viszont ezt nem tudta vagy nem akarta meglépni, és nem volt jelentős tartaléka, az jó eséllyel csődbe ment. Mindkettőre láttunk példát az elmúlt másfél évben.

Bertalan Sándor, a Takarékbank corporate üzletágának ügyvezető igazgatója

Milyen konkrét támogatásokat nyújtottak, nyújtanak a bankok, milyen állami segítségre adtak választ és hogyan a hitelkonstrukcióikkal?

Elsőként a hitelmoratóriumot kell megemlíteni, amely hathatós segítséget jelentett kezdettől fogva, és jelent még most is a vállalkozásoknak. Ezt mutatják a számok is. A Takarékbank vállalkozó ügyfeleinél a hitelportfólió-állomány 45 százaléka jogosult a moratóriumra, 31 százaléknál éltek is vele. Emellett pedig a támogatott hitelkonstrukciók is sokat segítettek a túlélésben, illetve akár a fejlesztések indításában. Ezek a jegybanki és állami programok jó alternatívát és könnyen hozzáférhető forrást jelentettek a pandémiás időszakban, amivel nagyon sok szereplő tudott élni. Tulajdonképpen minden vállalkozás megtalálhatta a számára megfelelő forrást, legyen az az NHP Hajrá, az MFB gyorskölcsöne vagy éppen a Széchenyi Kártya Programok.

Mit kell feltétlenül tudni a támogatásokról, hogyan vehetőek ezek igénybe?

A még igénybe vehető támogatott hiteltermékek közül jelenleg a júliusban indult Széchenyi GO! konstrukciók a legkeresettebbek. Az új GO! hitelek, típustól függően, 1 milliótól akár 1 milliárd forint összegig igényelhetők, a teljes futamidő alatt fix kamattal, gyors elbírálási idővel, a vállalkozók igényeit és helyzetét alapul véve kialakított igénylési feltételek szerint. A forgóeszközhitel tőketörlesztését akár 9 havi, míg a beruházási hitelekét akár 24 havi türelmi idő után kell csak elkezdeni. A legtöbb konstrukcióban még ingatlanfedezetre sincs szükség. Szintén sok vállalkozás veszi igénybe a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt. Ezt a hiteltípust készletbeszerzésre és működési költségek finanszírozására igényelhetik a válsággal leginkább sújtott ágazatokban működő kkv-k. A legfeljebb 10 millió forint összegű kölcsön szintén rendkívül kedvező, a teljes futamidő alatt fix nulla százalékos kamatozású, nem kapcsolódnak hozzá banki költségek.

Mit kell tudni a Széchenyi Kártya Go! programról? Segítette-e ténylegesen, és ha igen, hogyan a vállalkozások újraindítását?

A Széchenyi GO! konstrukció a rendkívül alacsony nettó kamatszintnek és a kedvező feltételeknek köszönheti népszerűségét. Tapasztalataink szerint a korábbi Széchenyi Programokhoz hasonlóan mind darabszámban, mind volumenben a likviditást biztosító folyószámlahitelre és forgóeszközhitelre a legnagyobb az érdeklődés. Ugyanakkor folyamatosan nő a kereslet a beruházási hitelekkel kapcsolatban is, és a beruházások összege is egyre magasabb. Az igénylések nagy része a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és az építőiparban tevékenykedő cégekhez köthető.

Hányan kötöttek kölcsönszerződéseket ennek hatására? Milyen módon, mértékben?

Az átlagos igényelt hitelösszeg majdnem 32 millió forint, és az ügyfelek jellemzően a konstrukciókban elérhető maximális futamidőt igénylik.

Miben nyújt többet, mást az Agrár Széchenyi Kártya? Hogyan segítette a szektort?

Lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők napi működésének finanszírozását az ügyfél számára igen kedvező feltételekkel. 50 millió forintig nem szükséges ingatlanfedezet bevonása, a kis-közepes termelő ügyfeleink jelentős hányada ebbe a kategóriába tartozik. Szintén hasznos, hogy egyszerű és gyors az elbírálási folyamat, hamar pénzhez jut az igénylő. Az Agrár Széchenyi Kártya a koronavírus-járvány alatt is lehetővé tette a mezőgazdasági termelők likviditásának biztosítását, így nem volt fennakadás a termelésben, a júliustól igényelhető Agrár Széchenyi Beruházási Hitel GO! pedig a beruházásaik megvalósításához nyújt támogatást.

Hogyan látják a KKV-k jövőjét, van-e szükségük további segítségekre, vagy túl vannak a nehezén? Mire számítanak az egyes ágazatoknál?

A magyar gazdaság erősödésének és növekedésének legfontosabb bázisát továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. A szektor vállalkozói a hozzáadott érték több mint felét termelik meg, és a magyar munkavállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják. A kkv-szektor termelékenysége sokat fejlődött, de további növekedésre van szükség. Az üzleti digitalizáció és az e-kereskedelem területén például nagyok még a hiányosságok. Talán furcsán hangzik, de sok vállalkozásnál ezen éppen a világjárvány segített. Az elmúlt egy éveben a koronavírus miatt sok kkv néhány hónap alatt több év fejlesztési elmaradásait pótolta. A pandémia első nagy hullámainak lecsendesülésével kezdődött kilábalás viszont korántsem egyenletes, egyes ágazatok már bőven meghaladják a járvány előtti szintet, élen az infokommunikációs szektorral. Ugyanakkor például az idegenforgalomhoz, rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások még messze elmaradnak a járvány előtti szinttől. Összességében kedvezőek a jelek. A második negyedévben nagyot ugrott a GDP, és az elemzők a vártnál kedvezőbb adatok miatt szinte hónapról hónapra emelik várakozásaikat. Ha pedig fennmarad az erőteljes növekedés a következő években, akkor nincs okunk féltetni a kkv-szektort sem.

Címlapkép: Getty Images