A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerin, 2021 első három negyedévében 12 642 új lakás épült, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt, 30%-kal több, mint 2020 azonos időszakában. Mint írják, 2021 első három negyedévében 5044 lakást vettek használatba
Budapesten, több mint kétszer annyit, mint a megelőző év azonos időszakában. A megyei jogú városokban ugyanakkor 37, a többi városban 16, a községekben pedig 29%-kal kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 38%-a családi házban, 57%-a többlakásos épületben, 2,5%-a lakóparkban található. Az új családi házak száma negyedével elmaradt a megelőző időszakitól, míg a többlakásos épületekben 29%-kal több lakás épült. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,5 m2-rel 87 m2-re csökkent 2020 első három negyedévéhez viszonyítva, ami a lakásépítés összetételének többlakásos épületek felé történt elmozdulásával függ össze.
Országos szinten az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt. Az eltérő területi trendek az építési engedélyeknél is megfigyelhetők, itt azonban a fővárosban tapasztalható csökkenés, az ország egyéb településein viszont erős növekedés történt. Budapesten 23%-kal kevesebb lakás építését engedélyezték, ugyanakkor a megyei jogú városokban 43, az egyéb városokban 57, a községekben pedig 60%-kal több lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában.
A kiadott építési engedélyek alapján Budapest mellett csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csökkent az építendő lakások száma 2020 első három negyedévéhez viszonyítva. Három megyében tapasztalható 100% feletti növekedés, Tolnában (210%), Somogyban (147%), és Hajdú-Biharban (115%).
2020 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 48%-kal több, összesen 12 537 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 3 682, 31%-kal több, mint 2020 I-III. negyedévében.
Hatalmasak az egyenlőtlenségek a dél-dunántúli régióban
A dél-dunántúli régió, lakásárakat tekintve az ország olcsóbb területeihez tartozik, de mint sok más régióban, itt is hatalmasak az egyenlőtlenségek. A Somogy, Tolna és Baranya megyét magában foglaló térséghez tartozik a Balaton déli partja, ami lakásárak tekintetében kiemelkedően drága része az országnak, különösen amióta nagyobb számban épülnek partközeli új lakások, melyek árcédulája a budapesti új lakásokéval vetekszik. Ezzel szemben a néhány tíz kilométerrel délebbre fekvő községekben már bőven az országos átlag alatt vásárolhatunk magunknak házat.
Somogy megye az egyetlen megye az országban, ahol a megyeszékhely lakásárai alacsonyabbak a megyei átlagnál, a már említett Balaton-part kiugróan magas árai miatt. Nem véletlen, hogy a vidéki térségek közül a Balatonfüredi járás után a Fonyódi és a Siófoki járás lakásárai következnek, ahol már tavaly meghaladta a 600 ezer forintot az átlagos négyzetméterár
– mondta el Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.
Míg tehát a megyei átlag 450-500 ezer forint között van négyzetméterenként, addig Kaposváron a 300 ezer forintot sem érik el az árak. Somogy megyénél olcsóbbak, de Baranyánál drágábbak a Tolna megyei lakások, ahol alulról közelítik a 300 ezer forintot a négyzetméterárak. Tolna megye székhelye, Szekszárd azonban mind Kaposvárnál, mind Pécsnél drágább, ott 350 ezer forintos négyzetméterár felett cserél gazdát a legtöbb lakás. A régió legolcsóbb megyéje Baranya, ahol még a régióközpont Pécs sem tudja ellensúlyozni a községek alacsony árait. Míg Pécs 300 ezer forintot éppen meghaladó négyzetméterárai az ország régióközpontjai között az utolsó előtti helyre volt elegendő, addig a megye járásainak felében 120 ezer forint alatt marad az átlagár
- tette hozzá az elemző, majd kitért arra is, hogy lakásépítések tekintetében is nagy ellentétek láthatók a régióban.
Somogy megyében elsősorban a Balaton-parti településeknek – különösen Siófoknak – köszönhetően több mint 2000 új lakást kínálnak eladásra. Ezzel szemben Baranyában mintegy 500-at, míg Tolna megyét szinte teljesen elkerülik a nagyobb társasházakban érdekelt lakásfejlesztők
- emelte ki Futó Péter.
Vegyes képet mutat az építkezési kedv a régióban
Baranya megyében az előző év azonos időszakához képest kétszeresére (országosan 13%-kal) nőtt az épített lakások száma 2021 I. félévében. Az év ezen szakában utoljára tíz éve volt ennél magasabb szinten az építési kedv a megyében. Összesen 174 lakást vettek használatba, több mint kétharmaduk a megyeszékhelyen, bő negyedük kisebb városokban, fennmaradó részük községekben épült.
Alapvetően a megyeszékhely több mint háromszorosára bővülő lakásépítései élénkítették a megyei lakásépítési piacot.
Építési forma szerint a lakások közel háromnegyedét többszintes, többlakásos épületben, több mint egyötödét családi házas formában adták át. Alapvetően az előbbi formában használatba vett lakások járultak hozzá a megyei lakásépítési piac felfutásához. Az új lakások átlagos alapterülete (82 m²) az országos átlaghoz (83 m²) hasonló szinten alakult, közel egyharmaduk épült 4 vagy annál több szobával. Viszont az év első felében 18 lakás szűnt meg a megyében, ez háromszorosa a tavaly ilyenkor megszűnt lakások számának.
Az országos élénküléssel párhuzamosan a megyében is emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (258) az egy évvel korábbi alacsony bázis közel kétszeresére nőtt, és a két évvel korábbit is valamivel meghaladta. Az év ezen szakában utoljára 2017 I. félévében volt ennél magasabb szinten a megyében kiadott lakásépítési engedélyek száma.
Tolna megyében 2021 I. félévében az előző év azonos időszakához képest 13-ra csökkent az épített lakások száma. Mivel tavaly ebben az időszakban 66 lakás épült. A 13 lakásból 5-öt a megyeszékhelyen, 8-at a többi városban vettek használatba, mindkét településtípus esetében visszaestek a lakásberuházások, a községekben ugyanakkor egyetlen lakás sem épült a 2020. I. félévi 11-gyel szemben. Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (0,6) a megyék közül itt volt a legalacsonyabb, az országos átlag mindössze 6,1%-át érte el.
Építési forma szerint a természetes személyek által építtetett lakásokat családi házas formában, a helyi önkormányzatokéit többszintes, többlakásos épületben adták át. Az új lakások átlagos alapterülete (123 m²) a megyék közül az egyik legnagyobb volt, jelentősen meghaladva az országos átlagot (83 m²), a 13 lakásból 7 épült 4 vagy annál több szobával. Az év első felében 3 lakás szűnt meg a megyében, fele annyi, mint egy évvel korábban.
Az országos élénküléssel párhuzamosan a megyében is emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (98) az előző év azonos időszaki alacsony bázis 2,2-szeresére nőtt, és csaknem elérte a két évvel korábbinak a másfélszeresét is.
Somogy megyében 2021 I. félévében 82%-kal visszaesett az épített lakások száma az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest. Összesen 101 lakást vettek használatba, ebből 80-at kisebb városokban, 21-et pedig községekben.
A megyeszékhelyen egyetlen lakás sem épült a 2020. I. félévi 50-nel szemben, és a többi településtípus esetében is elmaradt a lakásépítések száma az egy évvel korábbitól.
A jelentős visszaesés hátterében döntően a siófoki lakásberuházások tavalyi befejeződése állt. Ennek következtében az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (3,4) az országos átlag harmadára esett vissza, ezzel kikerült Somogy a rangsor élmezőnyéből.
Építési forma szerint 99 lakást családi házas formában, 2-t lakóparki épületben adtak át. Többszintes, többlakásos épületben egyetlen lakást sem vettek használatba, így a megyei szintű visszaesés elsősorban ebből adódott. Ezzel összefüggésben az új lakások átlagos alapterülete az előző év azonos időszaki 79-ről 114 m²-re, az országos átlagot (83 m²) jelentősen meghaladó szintre nőtt, a 101-ből 65 lakás épült 4 vagy annál több szobával. Az év első felében 15 lakás szűnt meg a megyében, háromszor annyi, mint az előző év azonos időszakában.
Az országos tendenciával párhuzamosan Somogy megyében is élénkült a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (1,1 ezer) az előző év azonos időszaki alacsony bázis 2,3-szeresére emelkedett, de a két évvel korábbi szintet is több mint kétharmadával meghaladta. Az év ezen szakában utoljára 2003 I. félévében haladta meg Somogyban az ezret a tervezett lakások száma. (2021. januárban országos viszonylatban itt adták ki a legtöbb (445) lakásépítési engedélyt a megyei hatóságok.)
Kapósabbak lettek a korszerűsítendő ingatlanok is
Ahogy arra számítani lehetett, a januártól elindult államilag támogatott lakásfelújítási program lendületet adott a korszerűsítésre váró lakások iránti keresletnek
- derül ki az ingatlan.com legfrissebb, több mint 104 ezer hirdetés alapján készített elemzéséből, amely a felújítandó és közepes állapotúként eladásra hirdetett, illetve a felújított, újszerű és jó állapotú használt lakóingatlanok iránti kereslet megoszlását mutatja be.
Az idei első negyedévben a használt lakóingatlanokra érkező érdeklődések 30 százaléka nézett felújítandó lakást vagy házat, tavaly viszont csak a 28 százalékuk, tehát felerősödött a kereslet
- mondta Balogh László, az portál vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette, a felfutás érthető, hiszen a felújítandó lakóingatlanok olcsóbbak, gyermekes háztartások által igénybe vehető maximum 3 millió forintos állami támogatás miatt pedig a lakásvásárláshoz és a felújításhoz köthető összes költség alacsonyabb lehet, mint egy felújított lakás megvétele esetén. A felújított ingaltanok ára ugyanis jelentősen emelkedett az elmúlt 5-6 évben.
Ráadásul egy költözés után sok esetben amúgy is kisebb-nagyobb korszerűsítéssel, sokszor minimum egy festéssel kezdenek az új lakók. Ezekre a munkálatokra viszont most állami támogatást is igényelhetnek
- fogalmazott a szakember.
A felmérésből az is kiderül, hogy országos viszonylatban ugyanakkor jelentős különbséget mutat az érdeklődések eloszlása. A növekedés elsősorban a Budapesten és Pest megyén kívüli használt ingatlanok piacán érezhető, mert a fővárosban és annak agglomerációjában továbbra is a potenciális vásárlók egynegyede érdeklődött felújítandó ingatlanok iránt.
Idén a legnagyobb arányban Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Tolna és Nógrád megyékben érdeklődtek felújítandó ingatlanok iránt, mivel az érdeklődések 38-43 százaléka érkezett korszerűsítendő lakásokra és házakra. A tavalyi első negyedévhez képest ez átlagosan 5 százalékpontnyi növekedést jelent a felsorolt megyékben.
A felújítandó lakások mindenhol jóval olcsóbbak, mint az újszerű társaik a portál adatai szerint. Az átlagos kínálati négyzetméterárakat tekintve ez azt jelenti, hogy a fővárosban a felújítandó lakásokat április elején 637 ezer forintért kínálták eladásra, míg az újszerű társaikat 20 százalékkal drágábban, 768 ezer forintért. Tetemes a különbség megyeszékhelyeken is: a korszerűsítendő lakóingatlanokat 320 ezer forintos átlagos négyzetméteráron hirdették a tulajdonosok, a felújított társaikat pedig 417 ezer forintért, vagyis utóbbiak 30 százalékkal voltak drágábbak.
Címlapkép: Getty Images