Nincs több kibúvó, ezt idén meg kell lépni: muszáj jelentős béremelést adni a magyar dolgozóknak

24.hu 2022. január 3. 09:33
2022-ben majdnem 20 százalékkal emelkednek a legkisebb bérek: 200 ezer forintra nő a minimálbér és 260 ezer forintra a bérminimum. Az eddigi bértárgyalások, megállapodások alapján az látszik, hogy ezen felül nagy és kis cégeknél is minimum 10, de inkább 15 százalékos béremelést kell adniuk a munkáltatóknak, ha meg akarják tartani az embereiket, írja a 24.hu. Az infláció ugyanakkor nagyon eszi a béremeléseket, bőven tíz százalék felettit is elvihet az emelésből egy-egy munkavállalói bevásárlókosárra vetítve.

Ahol van szakszervezet, ott is nagyon kevés egyelőre a bérmegállapodás – mondta el a 24. hu megkeresésére a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke, Székely Tamás. Egy gyógyszeripari céget említett, ahol sávos, átlagban 10 százalékos emelés lesz.

Székely összességében elhúzódó bértárgyalásokra számít, kivárás jellemző, tavaszig, de akár májusig, júniusig is húzódhat a megállapodás. Viszont bármikor is történik a béremelés, a szakszervezet ragaszkodik ahhoz, hogy január elsejéig visszamenőleges legyen.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán arról tudott beszámolni karácsony előtt, hogy 202 alapszervezetük közül már mintegy 30 nagyobb, 300–400 fős cégnél megvolt a bértárgyalás, megállapodás, melyek tükrözik a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet. A munkaerő létszáma, képzettsége, megszerzése és megtartása felértékelődött.

Az eddigi bérmegállapodásokban 12–18 százalék közötti emelést sikerült elérniük, de jelentősek az eltérések az átlag mögött. A legalacsonyabb 6,5 százalékos – a Vasas alelnöke szerint a cég, amelyik csak ennyit ad, nem gondolta át a helyzetét, és évközben valószínűleg korrigálni fog. A legnagyobb emelés egy logisztikai cégnél 27 százalékos bérfejlesztésről szól – ők a középmezőnyből akarják feltornázni magukat a legjobban fizetők közé.

10 százalékos emelés lehet a minimum

A főként a lakosságot kiszolgáló kis- és mikrovállalkozásoknál másképp nem fog menni a béremelés, csak ha egyúttal árat is emelnek – mondta megkeresésünkre az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Németh László a visszajelzések alapján úgy látja, mivel a lakosság nehezen fizeti meg a szolgáltatások árát, nehéz lesz a legkisebb vállalkozásoknak elfogadtatniuk az elszállt infláció mellett a költségek emelkedését, így a béremelést is. A mikrovállalkozások mintegy 70 százaléka öt fő alatti foglalkoztató vagy önfoglalkoztató. Ők lesznek a legnehezebb helyzetben a béremelések kigazdálkodásánál, különösen a jelentős anyagár-növekedések mellett. Az ötnél több embert alkalmazó kisfoglalkoztatóknál a garantált bérminimum kigazdálkodása lesz komoly teher, illetve az, hogy amennyivel emelkedik a garantált bérminimum, annyival emelni kell az ennél magasabb béren lévők keresetét is.

A legkisebb bérek húzhatják felfelé a többit is

A minimálbér és bérminimum emelése két oldalról mutat továbbgyűrűző hatást László Zoltán szerint. Az egyik, hogy a mértékét, a majdnem 20 százalékot megjegyezték a dolgozók, és béremelési elvárásaik is ehhez igazodnak. A fluktuációs adatok azt mutatják, hogy a munkavállalók gyorsan és könnyen lépnek, ha valami nem tetszik nekik. Illetve, hogy a toborzás és a betanítás időszaka minden cégnek drága – ha pedig a frissen betanított elmegy, az veszteség. Ezekből következik a másik, hogy a dolgozók elégedettsége, megtartása érdekében fontos kiküszöbölniük a munkáltatóknak a bértorlódást, ami a Vasas területén inkább a szakmai bérminimum környékén jellemző.

Sok ágazatot nem érint a garantált bérminimum emelése, mert annál magasabbak a bérek, viszont a 41 ezer forintos emelés (219 ezer forintról 260 ezer forintra) felfelé tolja a többi bérkategóriát is – mondta Székely Tamás.

Alighanem hatással lesznek a bértárgyalásokra a központi béremelések is. Ahol az állam a munkáltató, több szférában két számjegyű béremelést jelentett be, például a bölcsődei dolgozóknál 20 százalékról van szó. Azt hihetik más munkáltatóknál dolgozók, hogy nekik is jár, mondjuk, ekkora emelés, és ahol irreális ekkora mérték, ott nagyon nehéz lesz kezelni ezeket a dolgozói elvárásokat – vetítette előre László Zoltán.

A mostani, 20 százalékot közelítő minimálbér- és bérminimum-emelést meg kellett már lépni, mert a régióban is nagyon le voltak maradva a magyar bérek – mondta Székely Tamás. Kérdés, a mostani emelés milyen hatással lesz az átlagkeresetre. Az MNB decemberi inflációs jelentése alapján arra számít, hogy nagyjából az átlagbérig éreztetheti hatását a legkisebb bérek emelése.

Mit meg nem adnak egy jó munkaerőért

Van, ahol úgy csábítják el a másik cégtől a dolgozót, hogy a korábbi kereseténél magasabb bért kínálnak, és a tetejébe plusz költséget is vállalnak: kifizetik az előző helyükön a le nem zárt munkaidőkeret miatti mínusz órákra tőlük levont vagy befizetett összeget – mondott példát László Zoltán arra, mennyire felértékelődött a jó munkaerő. Hozzátette, a fizikai munkások értéke tényleg nagyon felment, de a szellemi dolgozókra ez most kevéssé igaz. Kihívásként tekint a szakszervezet arra, hogy a jövőben a szellemi munkások bérénél is jobb megállapodások szülessenek.

Érezhető, a dolgozóknak is vonzó mértékű emelés híján ember nélkül maradhatnak a sokszor nehéz fizikai munkát végző kézművesek, szolgáltatók – mondta Németh László. A nehéz fizikai munka helyett eleve vonzóbb egy multinál könnyű fizikai munkásként dolgozni, gépsoron. Hát még akkor, ha többet is fizetnek.

A nagyobb termelékenységet igénylő cégeknél is komoly probléma a minőségi munkaerő megszerzése, megtartása, náluk erős kényszer a béremelés. Székely Tamás beszélt arról is, hogy egyre több cég igyekszik becsábítani a külföldi, akár harmadik országbeli munkaerőt. Megjegyezte, egyes gyárakban már több a külföldi munkaerő, mint a magyar.

Az oktatás átalakítása pedig semmit sem javított, nem lett több képzett munkaerő. Németh László is kitért rá, hogy a szakemberhiány mellett nincs utánpótlás, számos szakmában nem is indul képzés, vagy csak nagyon kis létszámban, ami nem biztosítja a nyugdíjba menő vállalkozói réteg pótlását. Azért is kell a versenyképes keresetet fenntartani, hogy akár felnőttképzés keretében is, de legyen több szakképzett munkás. Gond viszont, hogy a legkisebbek nem tudnak pályázni a képzéssel kapcsolatos támogatásokra – ebben a jövőben lépni fog az IPOSZ.

Az infláció nagyon eszi a béremeléseket

Az öt fő alatti foglalkoztatók közül sokan el vannak maradva a béremelésekkel. Náluk az a gond, hogyha nagyon megemelik az áraikat (hogy abba minden beleférjen), akkor nem rendelik meg tőlük a munkát. Ha meg nem emelik meg eléggé, akkor elnyerik ugyan a munkát, de nem jut béremelésre. Sok jelzést kapott mostanában Németh László arról – főleg az ország közepéről –, hogy sokan visszaadták a vállalkozásukat, és inkább feketén dolgoznak, olcsóbban, így a lakosság kiszolgálásakor kiszorítják a versenyből azokat, akik számlát adnak, adóznak. Tartanak attól, vajon mennyire szürkül, feketedik vissza a gazdaság a jelentős béremelési kényszer miatt.

A két alsó bérkategóriában – a minimálbérnél és bérminimumnál – Székely Tamás szerint általánosságban nem lesz gond. Ahol viszont a költségek kitermelése problémás, ott elképzelhetőnek tartja, hogy papíron részmunkaidőssé válhatnak a nyolcórás dolgozók. Ahol nincs szakszervezet, ott letolhatnak a dolgozók torkán egy alacsonyabb emelést is. Gazdasági és politikai bizonytalanságot okoz, hogy országgyűlési választás előtt állunk – ez hatással lehet a multik döntéseire és a bérekre is. A nyersanyag- és energiaárak emelkedése pedig (például a papíriparban) nehezítheti költségoldalról a nagyobb béremelések elérését.

Székely megjegyezte,

tavaly főleg a legkisebb béreknél nem volt reálkereset-növekedés, hiszen az infláció várhatóan 5,1 százalék lesz, ez pedig magasabb, mint az a 4, illetve 3,8 százalék, amennyivel a minimálbér, illetve a bérminimum emelkedett. Kérdés, hogy 2022-ben mennyire inflálódnak majd el a bérek, hogyan alakulnak majd a reálkeresetek. László Zoltán szerint ha az infláció felől közelítünk, akkor sajnos azt kell mondani, nagyokat nem lépünk előre a bérmegállapodásokkal.

Az infláció nagyon eszi a béremeléseket, bőven tíz százalék felettit is elvihet az emelésből egy-egy munkavállalói bevásárlókosárra vetítve.

Címlapkép: Getty Images