Nagyon kellemetlen, ha valaki a tél kellős közepén tapasztalja otthon a fűtési rendszer bármilyen problémáját. De sajnos ilyenkor is előfordul, hogy valami most adja be a kulcsot, még akkor is, ha nyár végén vagy ősszel úgy gondoltuk, minden kifogástalanul működik. De mit tehetünk, és mennyibe kerül, ha azt tapasztaljuk, hogy a kazán ezerrel megy, a radiátoraink mégis hidegek maradnak, netán csöpögnek?
A kazán mellett a fűtés egyik legfontosabb eleme a radiátor, amelynek nem megfelelő állapota, hiányos karbantartása bizony komoly gondokat okozhat a működés terén.
Az egyik leggyakoribb probléma, amikor úgynevezett légzsák alakul ki a fűtőtestben, vagyis a beszorult levegő nem engedi áramolni a vizet, így pedig gyakorlatilag nincs fűtés, hiszen a meleg víz megakad vagy egy helyre korlátozódik
- tudtuk meg Iski Tamás gázszerelő szakembertől.
Ezt légtelenítéssel tudjuk megszüntetni, amihez egy légtelenítő kulcsra lesz szükségünk, de ha nincs jobb, egy csavarhúzó is megteszi. A kulcsot a radiátor légtelenítő szelepébe kell helyezni, majd pedig el kell forgatni az óra járásával ellentétes irányba. Ilyenkor kifröcsög, kifolyik valamennyi víz a rendszerből, tegyünk a radiátor alá valamilyen rongyot, ami felszívja a kifolyó vizet.
Addig fordítsuk a kulcsot a levegőztetés során, amíg nem hallunk egy sziszegő hangot. Ez után elvileg kiáramlik a levegő a rendszerből, és megindul a víz egyenletes áramlása, amit abból is láthatunk, hogy ilyenkor folyik ki a víz a csövön. A művelet előtt el kell zárni a keringetőszivattyút, aztán visszakapcsolhatjuk. A légtelenítés után ellenőrizzük a rendszer nyomását – pl. a kazánon -, és ha esetleg az előírt érték alá csökkent - ez kazánonként változó, de 1,2-2 bar között mozog - akkor „töltsünk rá” újra a rendszerre
- mondta el a szakember.
Ha nem vagyunk biztos a dolgunkban, vegyük elő a kazán használati útmutatóját, amelyben egyértelműen le van írva, milyen értékhatáron belül kell állnia a mutatónak. Amennyiben a nyomás túl alacsony, a kazán alján lévő csappal állíthatunk rajta. Ez a nyomásszabályzó szelep egyértelműen fel van tüntetve a használati útmutatóban, de ha nem vagyunk teljesen biztosak magunkban, ne tekergessük, hívjunk szerelőt, aki megmutatja, melyik szeleppel tudjuk mi magunk is állítani a nyomást. A csapot csak arra az időre nyissuk ki, amíg a nyomás a megfelelő tartományba lép, ezt követően zárjuk el teljesen!
De előfordul, hogy hiába légtelenítünk, és áll a kazán nyomásjelzője a megfelelő mutatón, a radiátorunk néhány nap után újra feladja, és csak egyes részein fűt, vagy teljesen hideg marad, pedig halljuk, ahogy a kazán dolgozik.
Ilyen esetben minimum a szelepek átállítására, esetleg cseréjére van szükség - ha például azt tapasztaltuk, hogy a légtelenítés során nem jött levegő a készülékből.
A szelepekkel kapcsolatban azt javasolják a szakemberek, hogy rendszeresen, néhány havonta havonta ellenőriztessük őket, hogy elkerüljük az elöregedésüket vagy az elromlásukat.
Ha ez utóbbi helyzet áll elő, inkább bízzuk szakemberre az okok feltárását, hisz előfordulhat az is, hogy a kazánszeleppel van gond, ott folyik el a víz, de súlyosabb is lehet a gond, amit egy laikus nem tud megállapítani. Ha a kazánszelep okozza a gondot, ott már komolyabb beavatkozásra lehet szükség. Amennyiben a kazán biztonsági szelepe csöpög, a következő okok állhatnak a háttérben:
- a kazánvédő szelep vízkövesedése
- telement rozsdával, vízhálózat szennyeződéseivel a szelep
- elöregedett a tömítése
- meggyengült a benne lévő rugó.
Alapvetően két probléma szokott fellépni, ha hosszabb ideig nem fűtenek valahol. A FŐTÁV a számlához mellékelt havi hírlevelében a nyári időszak előtt rendszeresen felhívja a lakók figyelmét arra, hogy a radiátorok termoszelepét a fűtési időszak végével ki kell tekerni a maximumra. Ennek egyik oka a már említett fűtésindításkori légtelenítés elősegítése, a másik, hogy a szelep, ha sokáig zárt állapotban van, könnyen letapadhat, és így nem szabályoz. A letapadáson a szelep szétcsavarása és az óvatos ütögetés általában segít
- mondta el a Főtáv Zrt. munkatársa a Pénzcentrumnak.
Ha tehát például egy korábban észlelt műszaki probléma az odázás miatt nem lett orvosolva, akkor a tulajdonos által vágyott gyors beavatkozás nem mindig jön létre mostanság. Ez persze nem minden esetben van így, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos előfordulnak ilyen esetek
- emelte ki Verstis Tamás, az MGVE (Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete) vezetője a Pénzcentrumnak korábban. A szakember ezen felül arról is beszélt, hogy a készlethiányokon túl a munkaerőhiány is óriási problémája a szektornak. Jó és megbízható szerelő ugyanis kevés van, közülük ráadásul sokan több mint egy évre le vannak kötve. És akik nem, azoknál is több hónapos előjegyzések lehetnek. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy nagyon gyors, akut probléma javítása egyszerűen az időzavar miatt nem vitelezhető ki azonnal.
Az MGVE vezetője azt is kiemelte, hogy legtöbbször nem is magával a szerelési munkálatokkal van a baj, hanem azzal, hogy azok jogilag minden tekintetben megfelelően legyenek elvégezve. Rengeteg információ van ugyanis, amivel a tulajdonosnak, de még a gázszerelőnek is tisztában kell lennie ahhoz, hogy szakszerű és törvényes munka keretében történjenek a javítások, kazáncserék.
Mennyi az annyi, ha a kazánról van szó?
A szakember szerint a gépészetben szerinte pont az a fantasztikus, hogy nincs két egyforma rendszer, ezért előre, látatlanba szinte lehetetlen megmondani, hogy egy-egy kisebb-nagyobb átalakítás mennyibe kerül. Már csak azért sem lehetséges ez, mert ha beüt a legrosszabb, azaz cserélni kell a kazánt, akkor egyáltalán nem biztos, hogy elég csak a kazánt cserélni, gyakran annak rengeteg perifériáját is érinti a csere, ami igencsak megdobhatja az amúgy sem alacsony árakat.
Magyarországon a kazánértékesítés gerincét 300-500 ezer forintos készülékek alkotják.
Ám ez még csak a készülékek ára, ha hozzáveszünk például egy kb. 90 négyzetméteres lakóháznak mondjuk a 8-10 méteres kéményét, amit át kell alakítanunk az új kazánhoz, akkor anyagostul, munkadíjjal, esetleges kőművesmunkákkal még 200-250 ezer forintot rá kell számolni a vállalásra. Mindezzel együtt már látható, hogy egy teljes cseremunkálat
850 ezer – 1 millió forint is lehet, és ezek még az olcsóbb kazáncserék közé tartoznak, számlával (!), munkadíjjal.
Versits Tamás szerint ökölszabály a szakmában az, hogy minél elhanyagoltabb egy készülék, annál magasabbra rúgnak majd a javítási, cserélési költségek. Arról nem is beszélve, hogy ha jó munkát akar az ember, akkor csak és kizárólag megfelelő minősítésű, szakképesített szerelővel tudja ezeket megcsináltatni. Másképp ugyanis nem él a garancia (szavatosság) a készülékre. Úgyhogy a szakértő egyértelműen figyelmezteti a lakosságot, hogy egy több százezer forintos gépet nem éri meg valamilyen buhera keretében szereltetni, mert akkor könnyen ugorhat a három éves jótállás.
Címlapkép: Getty Images