Kifakadt a szakember: hiába pörög a piac, több sebből vérzik az építőipar

Jeki Gabriella 2022. január 31. 06:27
Első ránézésre szinte egyértelműnek tűnik, hogy ha egyetlen ágazatot kellene említenünk, ami jelenleg kiemelkedően teljesít, akkor szinte azonnal rávágnánk az építőipart. A kép azonban több szempontból is csalóka. Vajon ha akár egy évet is kell várnunk egy szakemberre, az garantálhatja-e a minőségi munkát? Mennyire torzítják a képet az aktuális pályázati lehetőségek? Hogyan befolyásolják a beruházásokat a folyamatosan emelkedő építőanyagárak? Miként tudják a vállalkozások beépíteni a működésükbe a bármikor előfordulható „kényszerszüneteket”? Hogyan tud a piac ingadozásaira érzékenyen reagáló kis- és középvállalkozói szektor szembenézni a folyamatosan felbukkanó kihívásokkal? És miként tudják megoldani az évek óta egyre problematikusabbá váló szakemberhiányt? Ezekre és hasonló kérdésekre kereste most a választ a HelloVidék, amiben Molnár Gábor, az IMG Építő Kft. ügyvezetője, a tizenhat baranyai céget magába foglaló, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Építőipari Technológiai Klaszter alapító tagja és alakulása óta elnöke segített nekünk.

Az építőipar napjainkban láthatóan „szárnyal”, hiszen szinte mindenki építkezik vagy felújít, sokszor akár egy évet is kell várni az általunk kiválasztott szakemberre. Ebben sokat segítenek a jelenleg rendelkezésre álló, kedvezményes lehetőségeket biztosító pályázatok és egyéb konstrukciók, amelyek az építőanyag árakat is lassan az egekbe emelik. A látszat azonban ebben az esetben is csalhat.

Fontos szem előtt tartani, hogy maga az építőipari ágazat sokféle formában létezik: az egyéni vállalkozásoktól a korlátolt felelősségű társaságokon át a multinacionális cégekig. A jelenlegi helyzet pedig mindenkire különböző hatással van. Ezért is tapasztalhatunk egy óriási ellentmondást az egész építőipar területén. A járvány kezdetén ugyanis megváltozott minden, ami a kijárási tilalommal kezdődött, amikor sok megrendelő úgymond megijedt és visszamondta a megrendeléseket. Akadtak olyanok is, akik elveszítették a munkájukat, miközben megkezdődött a cégeknél a leépítési hullám: ebből a leépített állományból kialakult egy óriási, leginkább a katás vállalkozási formát választó egyéni vállalkozó. Emiatt lett most visszás a helyzet, hiszen nagyjából ugyanannyi szakember van a piacon, mint korábban, ám a kedvező adózási rendszernek köszönhetően egy kisebb vállalkozás is olyan feltételekkel tud elvállalni egy munkát, mint egy nagyobb cég. Ráadásul utóbbiakról az a hír járja, hogy drágán dolgozik. Ma a kis- és középvállalkozó szektorban egymást hozzuk versenybe, így erős küzdelem alakult ki, ahol a cégek versenyeznek az egyszemélyes vállalkozásokkal. A szakemberhiány is azért fokozódik, mert elaprózódott az építőipar teljesítőképessége

– mondta el a HelloVidéknek Molnár Gábor, az IMG Építő Kft. ügyvezetője, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Építőipari Technológiai Klaszter alapító tagja és elnöke.

Ahogy arra a szakember rámutatott, az építőipari szektorban ma minden összefügg mindennel. Az aktuálisan rendelkezésre álló, nagyon jól felépített támogatási rendszer hónapok óta biztosított a magánszemélyek, ami láthatóan és érezhetően generálja az építkezéseket, miközben sokan nagyobbra cserélik a kisebb lakásukat vagy épp felújításba kezdenek. Tény, hogy az elmúlt éveknél nagyobb a beruházási kedv, amire viszonylag komoly támogatási lehetőségek vannak, ezért folyamatos munkalehetősége van a szektorban dolgozóknak. Az építőanyag árak azonban egyre magasabbak.

Miközben az árak tényleg egyre magasabbak, kiemelt kérdésnek számít, hogy ki fogja úgymond „benyelni” az árkülönbözetet? Hajlandó-e arra a megrendelő, hogy már a szerződésben vállalja, hogy az előre nem látható különbséget kifizeti és például havonta rendezi azt a kivitelezővel? A válasz minden esetben kétesélyes. Azt látjuk, hogy egy aránylag gyors kifutású, mondjuk négyhónapos, építkezésnél ezt még bevállalják, de hosszabb távon már nem szívesen. Ráadásul ha nincs pályázat, akkor kicsi a beruházási kedv is. Azokban az időszakokban, amikor egy kivitelezőnek nincsenek a piacon aktuálisan futó projektjei, akkor a hullámvölgyek még nagyobb nehézségeket okoznak. Amikor megpályázunk egy tendert, akkor annak körülbelül másfél éves kifutása. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésben szereplő, tervezett árak a nyertes pályázat esetén már nem érvényesek. Itt akár 30 százalékos különbség is lehet, ami újabb problémákat generál. A végszámla kiegyenlítésénél van a leginkább nehézség, miután elfogyott a pénz. Ha a kivitelezőnél marad a kifizetetlen számla, akkor nem tud újabb munkát vállalni, hiszen a kkv szektor nincs felvértezve akkora tőketartalékkal, amivel ezeket a különbségeket ki lehetne egyenlíteni

– mutatott rá a nehézségekre Molnár Gábor.

Ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy az építőipari kkv szektor legnagyobb nehézsége jelenleg az, hogy mindent egyensúlyban tudjon tartani. A járványhelyzet azonban számos dologkra rávilágított: a szakember szerint megtanította a cégeket azonnal reagálni a problémákra, gyorsabban és pontosabban szervezni a munkákat, miközben elkezdtek hosszabb távon gondolni és ezért gépekbe és eszközökbe fektettek. A vállalkozások egyértelműen előre menekülnek: aki tervez, az mindenféle megszorítások mellett próbálja megtartani a fizikai és szellemi állományát, közben pedig az összes rendelkezésre álló pénzét a hatékonyságnövelésbe fekteti bele.

Mi a tavalyi évben hét hónapot kényszerültünk állni, mire újra bele mertünk vágni a munkába. Egyharmadnyi munkaerőt kellett elbocsátani, de a 30 fő körüli létszámot megtartottunk ez idő alatt. Mindezt azonban csak úgy tudtuk átvészelni, hogy az aránylag nagy gépparkunk részét képező, nagyobb autóktól megváltunk, ami fedezetet nyújtott a munkabérek kifizetésére. Bevallom, nem számítottunk ilyen hosszú kényszerszünetre, de sajnos az óvatos kivárás miatt sokan mondták le a megrendeléseket. Most viszont nagyon nagy reménységekkel állok az idei év előtt: az utolsó negyedéves pályázati előkészítő munkáink és a kiadott árajánlatok magas megrendelési állományt ígérnek. Talán az év második felére a megrendelési állomány visszaállhat a korábbi, járvány előtti keretek közé. A klaszterünkben különböző méretű cégek vannak, és ez a réteg érzékeny a piac ingadozására, ám ők is így vélekednek. És ha ez így lesz, akkor ez helyrebillentheti az ágazatot

– magyarázta Molnár Gábor, mint az IMG Építő Kft. ügyvezetője és a klaszter elnöke, kiemelve, hogy a kamara révén egy olyan üzleti közösséghez tartoznak, ami számos előnnyel jár a kapcsolatrendszertől kezdve a jogszabályi háttér biztosításán át a sokrétű tapasztalatokig.

Mi a helyzet a szakember utánpótlással?

A szervezet nagy energiákat fordít a diákokra, ezért az országban az elsők között alakítanak meg idén szeptemberben egy ágazati képzőközpontot a Szakképzési Centrummal közösen, ahol a klaszter vállalta azt a feladatot, hogy a szakiskolába jelentkezők teljes gyakorlati képzését biztosítja. Ahogy fogalmaznak, évek óta próbálják megértetni a szülőkkel és a tanulókkal, hogy a mai építőipar már nem olyan, mint régen: rendkívül sokrétű, nagy tudást és gépismeretet igényel, komplex gondolkodást kíván.

A technikus képzésbe például bekerülne a drón technológia is. A tantermi és a gyakorlati képzési rendet kidolgozása már folyamatban van, ahol úgy tennék a diákokat érdekeltté, hogy megmutatják az iparág jövőképét, ahol a munkavállalóknak 15-20 év múlva is van munkahelyük és fejlődési lehetőségük.

Címlapkép: Getty Images