Szerda éjszaka újabb várost, a Szumi régióban található Trostyanecet kerítették be az orosz katonák. A hírt a Telegram-csatornáján jelentette be a szumi regionális államigazgatás vezetője, Dmitro Zsivickij, írja a Pénzcentrum. Elmondása szerint az ellenséges haderő a város lakóházai között helyezett el veszélyes fegyvereket. Tegnap, március 1-jén pedig kifosztották a belváros összes üzletét, harckocsijukkal betörték a Round Yard nevű történelmi épület kapuját, lerombolták a művészeti galériát, használt autókat raboltak ki, és civil ruhába öltöztek - írta meg az Unian ukrán hírportál,
Máshol lesznek a béketárgyalások
Nem a Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban folytatódnak az orosz–ukrán béketárgyalások – közölte David Arahamija, a Nép Szolgája párt frakcióvezetője. Közösségi oldalán megosztott bejegyzésében azt írta: A tárgyalások tényleg meg lesznek tartva, de más helyszínen. Minden másról később. Korábban az orosz média azt írta, hogy a tárgyalások a legyel–belarusz határ közelében található Breszt közelében lesznek, abban a parkban, ahol hivatalosan is felbomlott a Szovjetunió.
Az ukrán hírszerzés tudni véli, kit ültetne Putyin Ukrajna élére
Az ukrán hírszerszerzés szerint különleges műveletre készítik fel Viktor Janukovicsot. A korábbi ukrán elnök jelenleg Minszkben tartózkodik. Az Ukrajinszka Pravda forrása szerint Janukovicsot szánják Ukrajna elnökének. A Kreml állítólag már előkészítette Janukovics Ukrajnába történő visszatérését.
Viktor Janukovics 2010 és 2014 között töltötte be az elnöki posztot Ukrajnában, bukását az okozta, hogy 2013 novemberében nem írta alá az Európai Unió társulási szerződését. Az ukrán parlament 2014-ben a felmentette őt az elnöki tisztségéből, de Janukovics államcsínynek nevezte a történteket, és nem ismerte el az elmozdítását az elnöki székből.
A Világbank bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette minden oroszországi és fehéroroszországi programját
A 189 tagországból álló fejlesztési bank hangsúlyozta, hogy már 2014-ben, a Krím annektálásának évében felhagyott Oroszország hitelezésével és az orosz gazdaságba való befektetéssel. Fehéroroszországnak 2020 augusztusa óta nem adott új hitelt, mert akkor elnökválasztás volt a országban, amelynek az eredményét a nemzetközi közösség vádja szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök rendszere meghamisította - írta a Világbank indoklásában.
Az előző nap a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői közös nyilatkozatban ítélték el az ukrajnai háborút. Megállapították, hogy a háború más országokra is jelentős hatással lesz. Hangsúlyozták viszont, hogy az IMF megvizsgálja Ukrajna sürgősségi finanszírozás iránti kérelmét - a gyorsfinanszírozási eszközön keresztül -, amelyet az igazgatótanács már a jövő héten meg fog tárgyalni. Emellett az IMF továbbra is dolgozik Ukrajna készenléti hitelkeret-megállapodásának programján, amelynek keretében június végéig további 2,2 milliárd dollár áll rendelkezésre.
A Világbank 3 milliárd dolláros támogatási csomagot készít elő az elkövetkező hónapokra, kezdve egy legalább 350 millió dolláros, gyorsan folyósítható költségvetés-támogatási művelettel, amelyet ezen a héten terjeszt az igazgatótanács elé jóváhagyásra. Ezt követi majd egy 200 millió dolláros, gyorsan folyósítható támogatás az egészségügy és az oktatás számára. Ez a csomag magában foglalja a Világbank számos fejlesztési partnere finanszírozási keretének mobilizálását is.
Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást csütörtököna Moody's Investors Service és a Fitch Ratings
A Moody's az eddigi "Baa3"-ról "B3"-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja - írja az MTI
A Moody's módszertanában a "Baa3" minősítés a befektetési ajánlású kategória alsó határa, az Oroszországnak most megadott "B3" osztályzat már mélyen a spekulatív sávban van. Nem sokkal a Moody's csütörtöki bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az eddigi "BBB"-ről - a Moody's-hoz hasonlóan szintén egyszerre hat fokozattal - "B"-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot, és az új besorolást is negatív minősítési figyelőlistára helyezte.
A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, "BBB mínusz/A-3"-ról egy fokozattal "BB plusz/B"-re - ugyancsak befektetésre már nem ajánlott szintre - rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását. A Moody's és a Fitch által csaknem egyszerre bejelentett két csütörtöki leminősítés azt is jelenti, hogy Oroszország a nemzetközi intézményi befektetők körében már nem számít befektetésre ajánlott szuverén adósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis legalább két hitelminősítőnek befektetési ajánlású besorolást kell érvényben tartania az adott szuverén vagy kereskedelmi adósokra ahhoz, hogy a befektetési társaságok a szóban forgó ország vagy vállalat adósságeszközeit befektetésre ajánlottnak tekintsék.
A Moody's a csütörtök hajnalban Londonban bejelentett leminősítés indoklásában kiemelte: az ukrajnai háború miatt érvényesített súlyos és összehangolt nyugati szankciók növelték annak a kockázatát, hogy fennakadások keletkeznek az orosz államadósság-kötelezettségek törlesztésében, és a szankciókat bevezető nyugati országok közötti koordináció magas szintje is súlyos lefelé ható kockázatokkal terheli Oroszország szuverén adósprofilját.
A WHO vizsgálatot indít a kórházak elleni támadások miatt
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mély aggodalmát fejezte ki szerdán az ukrajnai egészségügyi intézmények elleni támadásokról szóló jelentések miatt. Eddig egy ilyen esetet erősítettek meg – közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
Elmondása szerint a további támadásokról szóló jelentések ügyében folyik a vizsgálat. Az egészségügyi intézmények elleni támadások sértik a nemzetközi jogot. Oroszország az Ukrajna ellen közel egy hete indított hadműveletek kezdete óta hangoztatja, hogy nem támadnak polgári célpontokra – tette hozzá a főigazgató.
A WHO által szervezett első segélyszállítmányok a tervek szerint csütörtökön érkeznek meg Lengyelországba. Harminchat tonna elsősegély-felszerelést, gyógyszereket és 150 ezer ember számára elegendő élelmiszert tartalmaz a szállítmány –írja az MTI.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz közölte, hogy a konfliktus következtében veszélyesen alacsony az ukrajnai kórházak oxigéntartaléka, ami befolyásolja a koronavírus okozta Covid–19 betegségben szenvedők ellátását. Hozzátette, hogy a nagyobb oxigéngyárak leálltak az országban. A három legnagyobb ukrajnai oxigéngyár leállt, most keresnek utánpótlást a szomszédos országokban, illetve módokat a biztonságos eljuttatáshoz – mondta a főigazgató.
Van esély nukleáris csapásra?
Ha egy nagyhatalom első csapást mérne ellenségére, akkor – például a nukleáris tengeralattjáróktól – olyan válaszcsapást szenvedne el, amit nem élne túl. Emiatt nagyon alacsony a valószínűsége annak, hogy a nagyhatalmak nukleáris fegyvereket vetnének be, mert az egymás kölcsönös elpusztításához vezetne
- nyilatkozta a 24.hu-nak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, akit az orosz nukleáris erő készültségi szintjéről is kérdeztünk.
Vlagyimir Putyin vasárnap magas fokú készültségbe helyezte a nukleáris elrettentő erőket, amiért a Nyugat és a NATO-tagállamok szerinte agresszív kijelentéseket tettek az oroszokkal szemben. De mit jelent ez pontosan?
Egy kisebb mennyiséget állandó készenlétben tart minden nukleáris hatalom, ez a nukleáris elrettentéshez szükséges. De nem minden nukleáris fegyver van folyamatos készültségben, nincsen mindegyik folyamatosan rákötve az indító rendszerre. Az orosz fenyegetéssel kapcsolatban a feltételezés az, hogy az eszközöknek egy szélesebb körét kötötték rá a rendszerre
- magyarázta Csiki Varga Tamás, aki hozzátette: széles körben az a nézet, hogy ez elsősorban információs nyomásgyakorlás, elrettentés volt Putyin részéről. Szerinte ezt a lépést úgy érdemes nézni, hogy a 4-es fokozatú skálán az egyesről a kettesre léptek az oroszok.
A hármas szint az indítórendszerek és bevetésre szánt fegyverek, hordozóeszközök ellenőrzése lenne, felkészülve akár bevetésükre is. A kubai rakétaválságot teszik erre a szintre a szakértők, ekkor már nagyon konkrét fenyegetések hangzottak el. A 4. szint pedig a fegyverek bevetése. A nukleráis hatalmak vezetői persze nem feltétlenül kommunikálnak átláthatóan a készültség szintjéről, hiszen éppen az az elrettentés a lényege, hogy bizonytalanságot tartsanak fenn, de a hírszerzők azért látják, ha mozgás van az állomásokon – mondta a szakértő. Megjegyezte azt is, hogy a nyugati hírszerzők egyelőre nem látják különösebb nyomát a szintemelkedésnek, és nem érzékelik a magasabb készültséget, pedig nagyon figyelik ezeket a rendszereket.
Az atomfegyverek használatáról a végső döntést valóban az elnök hozza meg, de Csiki megint kihangsúlyozta, hogy nem logikus lépés egy ilyen támadás, mert két nagyhatalom között ennek nem lehet nyertese.
Erre épült a hidegháborúban a kölcsönös elrettentés dinamikája, ezt nevezik kölcsönös biztos megsemmisítésnek.
A töltet erősségétől függ, hogy mekkora pusztítást tudnak okozni ezek a fegyverek, vagyis attól, hány tonna TNT-nek a robbanóerejével egyenértékű nukleáris robbanást jelentene egy detonáció.
Hirosimában például egy 15 kilotonnás bombát dobtak le, miközben jelenleg vannak hadrendben megatonnás erősségű robbanófejek. Ez egy ezres szorzó. Mondjuk azt, hogy egy-egy ilyen robbanófejjel egy nagyvárost ki lehet söpörni, és a sugárzás szintén egy több kilométeres körben lakhatatlanná tenné a vidéket
- nyilatkozta Varga Csiki, aki ismét hangsúlyozta, hogy egy ilyen támadásnak minimális a valószínűsége.
Címlapkép: Getty Images