Európában egyedülálló módon, elsősorban az iskolás korosztályt célozzák meg a kiállítással a múzeum munkatársai és a kampány szervezői, hogy a fiatalok akár biológiaóra keretében ellátogatva ismerkedjenek meg a méhek és más beporzók munkájával és a mézfogyasztás jótékony hatásaival. Ez lesz az első interaktív tárlat egy országos hatókörű intézményben, amely ekkora alapterületen, rovarperspektívában, és kifejezetten a fiatalokra fókuszálva mutatja be a méhek szerepét az életünkben. A mintegy kétszáz négyzetméteres kiállítási területet a Tehetsz méh többet! program szakmai csapata rendezi be a múzeum támogatásával, a világ vezető filmes látványtervezőinek a segítségével.
A múzeum már korábban is teret adott az agrárium számára nélkülözhetetlen rovaroknak, évről-évre programokkal várta az érdeklődőket a Beporzók napján. Most a kampány alapítói és támogatói, a Takarékbank, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az Agrármarketing Centrum felkérésére vállalta, hogy kiállításán is helyet ad a téma bemutatásának.
Olyan tárlat létrehozását tűztük célul, amely a legmodernebb vizuális eszközök segítségével a mai tizenéves korosztály érdeklődését is fel tudja kelteni a téma iránt. Ezért a koncepcióról és a látványvilágról szakmai egyeztetéseket folytattunk a kanadai Ontario Science Centre-rel, amely külföldön élen jár a tudományos ismeretterjesztésben
– mondja Bernert Zsolt, a Magyar Természettudomány Múzeum főigazgatója.
Felbecsülhetetlen károkat okoz a beporzók pusztulása
A méhek és más beporzók pótolhatatlan szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában, számítások szerint világszinten több mint 200 milliárd dollárra tehető évente a munkájuk értéke. Csak az Egyesült Államok élelmiszer-termelését évente 15 milliárd dolláros kár érné, ha a méhek eltűnnének. Néhány évvel ezelőtt Kalifornia egyes részein, ahol nincs elegendő méh a termés beporzásához, messziről kellett odatelepíteni méheket, a gazdáknak például egy mandulaültetvényen méhcsaládonként 250 dollárt kellett fizetniük a méhésznek.
Világszinten drasztikusan csökkent a méhek száma az elmúlt húsz évben, jó példa erre az Egyesült Államok, ahol a gazdák egy év alatt összesen 2 milliárd dollárt fizettek ki a méhészeknek, hogy átmenetileg méheket telepítsenek a földjükre. Magyarországon szerencsére nem ilyen rossz a helyzet, az elmúlt tíz évben kiugróan nem csökkent, de nem is nőtt a méhállomány. A mezőgazdasági és ökoterületek beporzása azonban egyre inkább a méhészektől függ
– mondja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Nem szabad megfeledkezni a többi beporzóról sem – emlékeztet a szakember –, ugyanis rengeteg olyan növény van, amelyet a mézelő méhek nem tudnak beporozni. Világszerte húszezer ilyen beporzó faj él, a számuk folyamatosan csökken, de a mézelő méhekkel ellentétben jelen tudásunk szerint őket nem lehet szaporítani, és idővel ki fognak halni. „Sokan még nem hiszik el, de ennek beláthatatlan következményei lesznek, ugyanis a Földön található összes növény kétharmada igényli a rovarok munkáját
– mondja Bross Péter.
Címlapkép: Getty Images