A hónap első dekádja sem hozott enyhülést e téren, mert csupán egy kisebb hányadán érte el a lehullott – vegyes halmazállapotú – csapadék az 1-2mm-t Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Összességében ez is 10-15mm-rel kevesebb az évszakos átlagnál, de másutt még mérhető mennyiség is alig hullott, írja a szon.hu.
A napi csúcsértékek általában 5 és 10°C között alakultak, ám a kellemes, kinti munkák végzésére ideális nappalokat gyengén fagyos éjszakák követték. A minimumok többnyire fagypont és mínusz 5 fok között álltak be, de akadt néhány olyan hajnal, amikor egyes körzetekben mínusz 6 – mínusz 9 fokig hűlt a levegő. Évelő állományaink többsége fenológiai állapota alapján még komolyabb károk nélkül vészelhette át az időszakot, de egyes korán rügyező csonthéjas fajoknál már ekkor előfordulhatott számottevő fagykár a virágkezdeményekben. Általában azonban a száraz hideg valamelyest késleltette a rügyfakadást, ezzel a későbbi fagyok potenciális kártételét mérsékelve.
Már ekkor a szabadföldi vízkapacitás 40-50%-a közé csökkent a művelt talajréteg nedvességtartalma, majd a napközben egyre jobban felmelegedő felszínről a szeles időben csak fokozódott a párolgás útján történő vízveszteség. Az időszak végén az 1 méter mélységű szelvény vízdeficitje 40-60mm között alakult a megye területén, ezen belül a délnyugati tájakon volt súlyosabb a hiány, míg keleten, a szatmári és beregi tájakon 20-25mm-es értékek voltak jellemzők.
Az azóta eltelt időszakban hullott ugyan némi csapadék, de a szárazságnak ez sem vetett véget, így főként az áttelelő kultúrák, így az őszi kalászosok és a repce érezheti meg elsőként a vízhiányt. A korai vetésű zöldségfélék magjai mindenképpen igénylik a rendszeres kelesztő öntözést, míg számottevő csapadék nem érkezik.
Címlapkép: Getty Images