Az ötszintes lakótorony Kinizsi idején épült
A vár története a 14. és 15. század fordulóján kezdődött, amikor a Vezsenyi-család felépítette az akkor még csak udvarház méretű épületet. Ennek helyén emeltette 1463-64 körül Vezsenyi László, Mátyás király lovászmestere Vázsonykő várát, amely a mai belső várral volt azonos.
Az épület egyik leghíresebb tulajdonosa Mátyás király molnárlegényből lett parancsnoka, Kinizsi Pál volt, akinek 1473-ban a király adományozta oda az erődöt, melyet átépített és kibővített. Ekkor készült el az ötszintes lakótorony és a nyugati szárny második emelete.
Az évszázadok alatt a Kinizsi vár végvári szerepet is betöltött, volt Bocskai István, Bethlen Gábor és Thököly Imre kezén is, majd a Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadi jelentőségét.
Az első helyreállító munkák 1954-ben kezdődtek; majd 2018-ban indultak meg a mostani projektet előkészítő régészeti, művészettörténeti és falkutatások; a most lezárt fejlesztés pedig visszaadta az erőd egykori küllemét.
Az ötszintes torony, a palotaszárny és a tetőszerkezet is megújult
A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) beruházása a Nemzeti Várprogram keretében zajlott le. A célja az volt, – ahogy más hazai várak és kastélyok esetében – hogy a Kinizsi-vár történelmi helyszínként látogatóközponttá váljon, akár egész napos programot nyújtva az érdeklődőknek. Ennek megfelelően a vár emeletein a múltat megidéző kiállítási tereket alakítottak ki, melyek egész évben látogathatók, írja a magyarepitok.hu.
A lap a kivitelező SZ-L Bau Kft.-től úgy értesült, hogy a munkák a vár minden részét érintették. Szencz Lajos ügyvezető, aki egyben a munkálatok felelős műszaki vezetője is volt, többek közt az alábbi projektelemek megvalósulásáról számolt be:
- a vár bejárati szakaszán egy terméskő burkolatú új út épült;
- a várfalon a kőfalak felülvizsgálata után injektálásos szerkezet megerősítést végeztek, majd kiegészítések is készültek;
- az ötszintes lakótorony teljes külső homlokzati beállványozása után teljes mértékű felújítás következett, és a meglévő kőelemek kiegészítésre kerültek;
- a vár épülete rendezvény- és kiállítóterekkel, vetítőteremmel és mosdóblokkal bővült;
- a vár faszerkezetű nyílászáróit a kőtokokkal együtt felújították és kiegészítették: új nyílászárók is készültek egyedi acélszerkezetű tokokkal, tölgy és üveg szárnyakkal;
- az évszaktól független látogatás jegyében fejlesztették a fűtést: a földszinti és az emeleti terekben padló-, fal- és mennyezetfűtés került épült ki, ugyanakkor a nagytermet modern légtechnikai rendszerrel látták el;
- a vár és a mellette álló kápolna egyaránt új csapadék- és szennyvízelvezetést kapott;
- a várhoz tartozó fogadó épületben pénztárt, kávézót és mosdókat alakítottak ki.
A beruházásban a vár fa tetőszerkezete is megújult, továbbá a kaputorony és vár mellett álló kápolna kőfalai magasítását követően a kápolna épülete új tetőszerkezet kapott. Mindezek mellett jelentős lépés volt a palotaszárny rekonstrukciója, amelynek keretében az új tereket eltolt szintű lapostető, rétegelt ragasztott gerendás födémekkel fedték le.
A legnagyobb kihívást a várfalakon keresztüli anyagmozgatás hozta
Az ügyvezető arra is kitért, hogy a projektben nagy hangsúlyt kapott a több évszázaddal ezelőtti elemek helyreállítása.
Az egykori palotaszárny részleges rekonstrukcióját végeztük el a belső udvart övező emeletes szárnyainak elkészítésével
- árulta el az ügyvezető.
Hozzátette, a palotaszárny és lakótorony összekötésére egy árkádíves monolit vasbeton loggiasort építettek: ezt a rekonstrukciót az eredeti kőelemek másolatának beépítésével végezték. „Mindezt kiegészítette, hogy a történelmi korokat megidézve a rekonstruált terekbe kőkeretes nyílások kerültek, kiegészítéssekkel és az eredeti töredékek felhasználásával” – tette hozzá Szencz Lajos. „A belső udvari famedence és a falépcsők is megújultak.”
Az ügyvezető arra is kitért, hogy a legnagyobb kihívás a várfalakon, falszorosokon és váron keresztüli anyagmozgatás volt, melyet emelőgépekkel és anyagmozgató rámpákkal sikerült megoldaniuk. „Sokat segített, hogy hogy a nagyvázsonyihoz hasonló Szigligeti Vár és a korábban felújított Sümegi Vár rekonstrukciós munkáinál a cégünk sok tapasztalatot gyűjtött.”
Már húsvétkor látogatható lesz a vár udvara
További érdekesség volt, hogy a homlokzat magasabban fekvő felületein – ahol a szárítóvakolatra már nem volt szükség - a Trassputz trasszvakolatot és a hozzá tartozó gúzolót használták.
Ez is kifejezetten a műemlékeknél használatos, speciális anyag, miután nem cementtel készül, hanem mésszel és a természetes trasszcementtel, ami kedvezőbb ezen épületek számára.
Grósz Gergő megerősítette a Szencz Lajos által elmondottakat: „Régóta kapcsolatban vagyunk az SZ - L Bau Kft.-vel, és szinte minden projektjükön kapnak szerepet a termékeink. Ez a kölcsönös elégedettséggel együtt járó kapcsolat alapozta meg a mostani együttműködésünket is. Állandó kapcsolatban vagyunk, és ezáltal igyekszünk megtalálni minden feladatra a legjobb megoldást és a legjobb terméket.”
A projektfelelős zárásként elmondja, a projekt számára nem teljesen ér véget a lezárásával. „Az átadás után évekig nyomon szoktam követni egy-egy épület sorsát, és jó érzéssel tölt el, hogy a kialakított megoldás hosszú távon működik, így megtérül az abba belefektetett gondolkodás, fáradozás és a megrendelő részéről az anyagi ráfordítás.”
Az MTI híre szerint a vár felújított udvarát a tervek szerint már húsvétkor megnyitják a látogatók előtt.
Címlapkép: Getty Images