HelloVidék: Mi jelenti a tejágazat számára a legnagyobb problémákat?
Harcz Zoltán: A tejtermelők számára mind az erősödő infláció, mind az input költségek - különösen a takarmányozás - drasztikus növekedése igen súlyos kihívást jelent. De nem csak a termelőknek, a feldolgozóiparnak is példa nélküli költségnövekedéssel kellett az elmúlt évben és kell ma is szembenéznie működése fenntartása érdekében. Drasztikusan emelkedtek a gáz, a villamos energia, a logisztika és a disztribúciós költségek, és soha nem látott magasságokba tört a csomagoló anyag az egyéb input anyagok ára.
A járványhelyzet milyen hatással volt az ágazatra?
A koronavírus járvány európai kirobbanása óta a hazai tejpiac végig stabil maradt. Az idényhatások és a koronavírus okozta gazdasági és társadalmi problémák ellenére a tejtermelés, a tejfeldolgozás és a késztermék értékesítés egyaránt működött. Habár a járvány kirobbanásának legelején kisebb-nagyobb feszültséget tapasztaltunk a nyerstej és tejtermékek exportra történő, valamint a csomagolóanyagok és egyéb inputanyagok Magyarországra történő szállítása kapcsán, az árumozgást végül sikerült biztosítani. Az iskolatej és a vendéglátás számára termelő feldolgozók piacvesztése is okozott zavarokat, azonban nagy eredmény, hogy mindig volt megfelelő mennyiségű és minőségű tej és tejtermék a boltokban, mindez úgy, hogy egy liter tejet sem kellett kiönteni.
Kaptak-e visszajelzést vásárlói szokások változásáról?
A tejiparnak a folyamatosan változó fogyasztói igényeknek nap mint nap meg kell felelnie. A tej és tejtermékek piaca az új termékek számát tekintve világviszonylatban egyike a leginnovatívabb ágazatoknak, és egyre növekszik. Elég arra gondolni, hogy csak a 10-20 évvel korábbiakhoz képest is mára már szinte minden termékkategóriában, legyen az tej, tejföl, vaj, desszert vagy sajt, megtalálhatóak a magas minőségű laktózmentes termékek, amelyeket a laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatnak anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötniük a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában a „normál” tejtermékekhez képest.
Mennyire befolyásolja a takarmány árának emelkedése a tej árát?
Amikor a takarmányköltség a tej önköltségének átlagosan több mint felét adja, igen kedvezőtlen, hogy a takarmányárak történelmi magasságokban vannak.
Miért ugrott meg a nyerstej ára közel 20 százalékkal a tavalyi évhez képest?
Az áremelkedést általános önköltség növekedés indokolja. Azt is látni kell, hogy ha a környező országokban felmegy a nyerstej ára, akkor idehaza is igazodni kell a nemzetközi árakhoz (ha a hazai tejtermelők nem kapják meg a költségeiket fedező tejárat, akkor a külpiac könnyen felvásárolhatja a tejünket és nem marad itthon megfelelő mennyiségű nyerstej).
Milyen hazai és uniós támogatásban részesülnek a gazdák?
Több jogcímen juthatnak támogatáshoz a tejtermelők. Ezek közül legfontosabb a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatása, valamint a történelmi bázison fizetett átmeneti nemzeti tejtámogatás, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az állatjóléti programot, illetve az állattartó telepekre vonatkozó beruházási támogatásokat sem.
Meddig emelkedhet drasztikus mértékben a tejtermékek ára?
A költségnövekedésből egyértelműen következik az áremelés, főleg akkor, ha a hatékonyság már nem növelhető tovább egy telepen vagy üzemen belül. Amikor egy gazdálkodó nem tud tovább takarékoskodni, akkor a költségnövekedést részben vagy egészben átterheli a tejfeldolgozóra, aki - miután szintén hasonló gondokkal küzd - kénytelen a fogyasztókra terhelni saját költségnövekedését. Természetesen – ha a szabadpiac alapelvei működnek - akkor egy ponton a magas fogyasztói árak hatására csökkenni fog az eladott tejtermékek mennyisége. Magyarország az Unió tejtermelésének csupán 1-1,5%-át adja, így az, hogy például meddig tart egy áremelési periódus, nagyban függ az európai piaci kereslet-kínálati helyzettől is.
Mi jelenthet hosszú távon megoldást a helyzetre?
A háború gyors befejezése esetén abban kell reménykednünk, hogy a politikai/gazdasági következmények is enyhülnek majd, ráadásul belátható időn belül. Legfontosabb az lenne, ha a mostani bizonytalanság helyett kiszámíthatóbbak lennének a gazdasági folyamatok, vagy legalább tervezhető lenne az inputköltségek alakulása.
Címlapkép: Getty Images