Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az előző évekhez képest tovább emelkedett Magyarország energiafelhasználása. A megemelkedett energiafelhasználás, megemelkedett szén-dioxid kibocsátást is eredményez. Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez meglepően nagy arány, az európai átlagnál mintegy 8-10 százalékkal magasabb.
Tény, hogy amíg az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, addig Európában ez csaknem 20 százalékkal csökkent. A jelentés szerint Magyarország energiafüggőségi rátája 52 százalék.
Szigeteléssel nemcsak a rezsi csökken, hanem az energiafüggőség is
Hazánk energiafelhasználása legnagyobb részt továbbra is az ásványi energiaforrásokon alapul, súlyos mértékben függ ezektől az energiahordozóktól. Földgázfogyasztásunk mintegy 85 százaléka és olajfogyasztásunk 60-70 százaléka a Barátság kőolajvezetéken érkezik. Magyarországon az emberek többsége, közvetlenül vagy közvetve, de földgázzal fűt, és azzal melegíti a vizet, ráadásul az itthon termelt áram mintegy negyedét földgázt égető erőművekben állítják elő. Magyarországon ma a drágán előállított energiát még nagyon pazarlóan használjuk fel.
A folyamatosan növekvő energiaárak mellett különösen fontos, hogy takarékoskodjunk az energiával. Egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, ami több szempontból is nagyon hasznos: az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, ezáltal csökken az energiafüggőség, valamint értékesítéskor a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően). Ha itthon tíz év alatt kétmillió ingatlant felújítanánk – ezek átlagos alapterülete 80 négyzetméter, négyzetméterenként évi 12 köbméter gázfogyasztás takarítható meg – az közel 2 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz felhasználását jelentheti. A szakszerűen megtervezett és kivitelezett szigeteléssel nem csak energiát, hanem rengeteg pénzt is megspórolhatunk. A Knauf Insulation szerint is a legzöldebb energia a fel nem használt energia.
Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a Párizsi Klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni. Ennek egyik lehetséges módja otthonaink megfelelő szigetelése
- tette hozzá a szakember
Egy apró mozdulattal is rengeteget spórolhatunk
Ha lecsavarjuk a termosztátot az európai lakóépületekben és irodaházakban, azzal Európa energiafüggőségét akár 10 százalékkal is csökkenthetjük – állítja a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet. Számításaik szerint, ha 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletre fűtjük fel épületeinket, azzal évente mintegy 130 terrawattórával csökkenthetjük az unió 27 országának energiafelhasználását. Azonban nem muszáj fagyoskodnunk, a lakossági energiafogyasztás úgy is mérsékelhető, ha egységesen 50 Celsius-fokra állítjuk az átfolyó rendszerű vízmelegítők, kazánok hőszabályozóját.
Az elemzés szerint már a lakóépületek megfelelő szigetelésével egész Európában jelentős energiamegtakarítást lehet elérni, hiszen az uniós épületállomány 75 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt.
A fogyasztás csökkentésére – akár az energia okos felhasználásával, akár energiahatékonysági korszerűsítésekkel érjük is el azt – nagy szükség van.
Címlapkép: Getty Images