Borús kilátások
A legutóbbi amerikai infláció 9,1%-ról 8,5%-ra csökkent, de az elemzői konszenzus az idei év átlagában 7,9%-os inflációt vár, míg az euróövezetben 7,5%-osat. A magas infláció miatt az amerikai fogyasztói bizalom 40 éve nem látott mélypontra süllyedt, ráadásul a növekvő kamatok miatt a beruházási aktivitás is csökken, ahogy a lakáspiaci tranzakciószámok is. Ennek hatására az amerikai növekedés lassulása borítékolható, de a recesszióra is nagy az esély. Mindez egy olyan világgazdasági környezetben, amelyet alapvetően sújtanak:
- az ellátási láncok nehézségei,
- az évek óta tartó alacsony beruházási ráta az energiaszektorban,
- az állami támogatások által indukált többletkereslet
- és az oroszok földgázpiaci manipulációi
A háború kitörése pedig a mezőgazdasági árak emelkedésén és az energiaellátási kockázatok erősödésén keresztül sokat rontott a helyzeten: a monetáris politika szigorodása, a kamatok emelése elkerülhetetlen lett. Bár az inflációban az energia és mezőgazdasági árak emelkedésének hatásai már közvetlenül megjelentek, azonban a magasabb energiaköltségek áthárítása még hátra van több szektorban – mint például a szolgáltatószektor –, ezért az infláció tartósan magas maradhat, még akkor is, ha a mostani szintekről mérsékelt csökkenés jöhet.
A 2023-ra vonatkozó előrejelzések 4% körüli éves átlagos inflációt jósolnak, azonban, ha a szolgáltatószektorban az átárazás erős marad,vagy a mezőgazdasági és olaj árak ismét érdemi emelkedésnek indulnak, akkor ez az előrejelzés túl optimistának tűnik.
A nyersanyagok korrekciója esélyt teremthet a részvénypiacok emelkedésére
A gazdaság és a piacok olyan összetett kapcsolatban vannak egymással, hogy elsőre meglepő módon épp a recessziós kockázatok emelkedése lehet kedvező a részvénypiacoknak. Mivel kezd általánossá válni az a nézet, hogy a monetáris szigorítás fog recessziót okozni, ezért ezen várakozások hatására a nyersanyagárak csökkenésnek indultak. Esett az olaj, a réz, a fa, a kukorica és a búza ára is.
"Ez már önmagában csökkentheti az inflációs nyomást,(amit a legutóbbi amerikai inflációs adat vissza is igazolt) ehhez jött még hozzá, hogy az amerikai háztartások inflációs várakozása is csökkent valamelyest. Ezek együttesen a kötvényhozamok emelkedésének megállását, a kamatvárakozások normalizálódását jelenthetik, ami – rövid távon – kedvező lehet a részvénypiacoknak" - mondta a Pénzcentrumnak Módos Dániel, a a Diófa Alapkezelő makrostratégája.
Ugyanakkor a részvénykiválasztásban régiók szempontjából érdemes különbséget tenni. Európában a magas földgázárak, a földgáz-ellátással kapcsolatos kockázatok miatt érdemes óvatosnak lenni, ahogy a magyar piaccal is, amelyet az uniós pénzekről való megegyezés hiánya és a különadók is sújtanak.
Jelenleg növekedési szempontból globálisan három fontos kockázat azonosítható:
Az Európába irányuló orosz földgázszállítások akadoznak, ezért reális annak a veszélye, hogy a fűtési szezonban korlátozásokat kell bevezetni, ami érdemben foghatja vissza a gazdasági aktivitást.
A második kockázati faktor Kína, ahol az omikron variáns miatt továbbra is több városban korlátozásokat kell fenntartani, ami miatt a gazdasági növekedés érdemben lassul. Bár a kínai kormány igyekszik segíteni, ezen a ponton már legfeljebb csak tompítani tudja a hatásokat, a reálgazdasági hatás már elkerülhetetlennek tűnik. Ez pedig áttételesen az amerikai és az európai növekedést is ronthatja. Továbbá a kínai ingatlanpiaci helyzet is gyorsan romlik és már vannak arra utaló jelek is, hogy a kínai pénzügyi rendszerben elindultak a fertőzési hatások, ez pedig szintén negatívan hat a kínai és ezáltal a globális növekedésre is.
Végül pedig több euróövezeti országban – például Németországban – ismét magasan vannak az esetszámok, kérdés, hogy az őszi/téli hónapokban – a magas átoltottság ellenére – telítődnek-e annyira a kórházak, hogy korlátozásokat kelljen bevezetni.
Az Egyesült Államok részvénypiaca azonban felülteljesítő lehet, mivel az energiaellátás nincsen veszélyben, ráadásul a monetáris politika is előrébb tart az infláció elleni küzdelemben és nincsenek olyan nehezen árazható kockázati faktorok sem, mint Európa esetében. Kínában kedvező hír, hogy a pártvezetés hozzáállása a technológiai szektorhoz javult, azonban a gazdasági lassulás idén a vártnál sokkal nagyobb lehet, a koronavírus miatti lezárások végét még nem lehet látni, a fejlett világ fogyasztásának csökkenését Kína is megérezné és az ország ingatlanpiacáról is egyre rosszabb hírek érkeznek. Emiatt az elmúlt hónapok felülteljesítése könnyen alulteljesítésbe válthat.
Szektorok szintjén is fontos változások várhatóak a következő negyedévekben. A recessziós félelmek erősödésével esnek a nyersanyagárak – kivéve az európai földgázt – , ráadásul az energetikai cégekkel kapcsolatban egyre több országban merül fel az extraprofit-adó ötlete. Emiatt az energetika és az alapanyagszektorok felülteljesítése véget érhet. Ugyanakkor az olajiparban a kínálati korlátok a korábbi alacsony beruházások miatt továbbra is jelen vannak, a recesszió elmúltával ismét kedvező vételi lehetőségek adódhatnak.
A technológiai szektorban az értékeltségek normalizálódtak, ráadásul a piaci várakozások már akkora kamatemelést beáraztak, hogy ebben már kicsi a negatív meglepetés esélye, így az IT szektor a jövőben nagyjából a piaccal megegyező elmozdulásokat mutathat.
A ciklikus fogyasztási javak szektora (autóipar, HORECA, építőipar, textilipar stb.) alapvetően alulteljesítő lehet, a háztartások reáljövedelmének csökkenése miatt, ráadásul a vírus alatt felhalmozott megtakarítások is elapadtak, illetve a magas bizonytalanság miatt a lakosság elhalasztja a nagyobb értékű kiadásait is.
A szektorok közül a közművek, a napi fogyasztási cikkek és az egészségügy lehetnek felülteljesítőek.
Mindhárom szektor árazási képessége erős, a marzsok nincsenek kitéve annyira a magas inflációnak, ráadásul recessziós helyzetben defenzív jellegük miatt – a korábbi tapasztalatok alapján – felülteljesítőek lehetnek.
A cikk itt folytatódik tovább.
Címlapkép: Getty Images