A közelgő rezsiemelések miatt az önkormányzatok is gőzerővel számolgatják, hogyan tudnának spórolni a fűtésen és a közvilágításon, miközben az önkormányzati szövetségek szerint mindenképpen állami beavatkozásra lesz szükség, különben lehetetlen helyzetbe kerülnek az egyébként is elszegényedett vidéki települések - írta a Telex.
Jó példája ennek Nagyatád, ahol a településvezetés drasztikus lépésekkel készül a nehéz időszakra, de könnyen lehet, hogy hamarosan más települések is hasonlóan fájdalmas intézkedésekre kényszerülnek a többszörösére emelkedett gáz- és áramárak miatt. Az új rezsiszabályok alapján a 10 ezer fős Somogy megyei város ezentúl 365 milliót fizethet a gázért éves szinten, az eddigi 99 millió helyett. Emiatt a fűtési szezonra bezárják a múzeumot, a művészeti galériát és az óvodák egy részét, a könyvtár pedig csak heti egy napot lesz nyitva.
Balatonbogláron az uszodát zárja be az önkormányzat, és nagy eséllyel a helyi sportcsarnok is erre a sorsra jut majd.
Csokonyavisontán a gyógyfürdő esett áldozatául a megnövekedett költségeknek. Nem fogadnak vendégeket, és az orvosi kezelésekre sem kerülhet sor. A falu önkormányzata szabadulna a létesítménytől, már elkezdték árulni a fürdőt.
Egerben is már csődöt emlegetnek. Az energiaválságra reagálva az egri városvezetés úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja a legtöbbet fogyasztó önkormányzati intézményeket, a strandot, az uszodát, a színházakat és a könyvtár épületeit.
Székesfehérváron a Vörösmarty Színház zárhat be a leghidegebb téli hónapokban. Cser-Palkovics András, a város fideszes polgármestere arról beszélt a színház évadnyitóján, hogy az épület villanyszámlája 250 millióval nőtt, és ha a távhő is így drágul majd, az már kigazdálkodhatatlan lenne. A székesfehérvári polgármester a napokban közzétette, hogy jövőre várhatóan mennyivel nőnek a város rezsiköltségei: közvilágításra például közel öt és félszer, a városi uszodára pedig nyolcszor annyit kell majd költenie az önkormányzatnak, mint 2021-ben. A Válasz Online podcastjában arról is beszélt, lehet,
hogy nem lesz miből világítani a helyi futballstadionban, mert az óvodák fűtésére kell majd a pénz.
A pécsi önkormányzat által fenntartott szociális, oktatási, kulturális és sportintézmények – nagyjából 150 telephely – többségében távhőszolgáltatás biztosítja a fűtést. Ennek az ára még nem emelkedett, így 2022-ben nem számolnak jelentős költségnövekedéssel, és a nyitvatartás korlátozását sem tervezik. Jövőre viszont várhatóan 500 millióval többet kell majd fizetnie a városnak a földgázért.
Az áramnál más a helyzet, ott már az idén jelentős költségnövekedéssel számol az önkormányzat. Ennek legnagyobb részét a közvilágítás teszi ki, ami a mostani árakkal számolva 300-400 millióval drágul majd augusztus és december között. A legtöbb áram a sportlétesítményekben, például a Hullámfürdőben és a városi műjégpályán fogy. 2023-ban 3,5 milliárddal fizethet többet Pécs a villamos energiáért. A Telex kérdésére azt írták, hogy a „jelenleg ismert árak mellett várhatóan nem lesz elkerülhető” a díszkivilágítás időtartamának, intenzitásának a csökkentése, de konkrét döntés még nincs erről.
A 43 ezer fős Hódmezővásárhelyen az egyik helyi múzeum átmeneti bezárása is felmerült. A 2006-ban megnyitott Emlékpont Múzeumról van szó, amely azt mutatja be, hogyan élte meg a város a szocializmust. Elképzelhető az is, hogy összevonnak bölcsődei és óvodai csoportokat, ennek lehetőségét is vizsgálják még.
Budaörs önkormányzatához 20 intézmény tartozik, többek között óvoda, bölcsőde, színház, könyvtár, művelődési ház, ezen kívül a helyi strand és uszoda is az önkormányzat fenntartásában működik. Utóbbi az egyik legnagyobb fogyasztó a településen. „Egyelőre nem tervezünk intézménybezárást, de az intézményeket felkértük az energiatakarékos működésre” – írták.
Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint november lehet a vízválasztó, amikor a jövő évi költségvetést készítik az önkormányzatok. Hangsúlyozta azonban a Telexnek, hogy olyan mértékű áremelkedés várható, amelyet az önkormányzatok biztosan nem tudnak majd kigazdálkodni, mindenképpen állami beavatkozásra lesz szükség. Főleg az a 2000-2300 önkormányzat szorul majd segítségre, amelynek egyáltalán nincs saját adóbevétele, de a módosabb települések sincsenek könnyű helyzetben. Schmidt Jenő azt is elmondta, hogy szeptember végén tárgyalnak majd a kormánnyal a kompenzáció ügyében.
Címlapkép: Getty Images