Az árstop miatt elszenvedett, a beszerzési és eladási ár közötti veszteségeiket az üzletek ráterhelték más élelmiszerekre, illetve egyéb háztartási és vegyi cikkekre. Ennek azonban egy olyan pszichológiai hatása volt - mutatott rá Raskó György agrárközgazdász az Agrárszektornak -, ami a vártnál is nagyobb mértékű inflációt hozott. A szakember ugyanakkor rávilágított arra is, hogy az Európai Unió más tagállamaiban, ahol nincs árstop, ott az élelmiszer-infláció csak fele-harmada az itthoninak, amint arról a Pénzcentrum is beszámolt.
Raskó György szerint az árstoppal érintett élelmiszerek közül talán a liszt drágult talán a legnagyobb mértékben, ám emiatt a sütőipari termékeknek is drasztikus mértékben megemelkedett az ára. Az agrárközgazdász szerint a lisztnél tökéletesen látható, hogy az árstop nem fogta meg az áremelkedést, mivel az intézkedés csak a BL80-as finomlisztre vonatkozik, mellette azonban van még másik 20-féle liszt, amelyekre nem volt korlátozás, ezeknél mostanra már 50% fölötti áremelkedés volt. Ugyanez áll a napraforgóolajra, a cukorra és a tejre is. A szakember kiemelte, hogy ez utóbbinál az árstop csak a 2,8%-os UHT tejre vonatkozik, a frisstej ára viszont szintén 50%-kal nőtt. Raskó György szerint az árbefagyasztás a tervezett hatásnak épp az ellenkezőjét generálta, nem megfogta az árakat, hanem hozzájárult az élelmiszer-infláció növekedéséhez.
Ráadásul amikor elkezdett erősödni az infláció, és bevezették az árstopot, a kiskereskedelmi beszállítók olyan termékek árát is megemelték, ahol ennek nem lett volna különösebb indoka a költségek oldaláról, ami elképesztő módon felerősítette az inflációs várakozásokat
- emelte ki Raskó György.
A kormány nemrég eldöntötte, hogy december 31-ig meghosszabbítja a meghatározott alapvető élelmiszereket és az üzemanyagokat érintő árstopot, ám az agrárközgazdász szerint a következő határidő lejárta előtt ismét meg fogják hosszabbítani az intézkedést, mivel a kormánynak jelentős politikai haszna származik belőle, és az ezzel járó terheket nem az állam viseli, hanem a fogyasztók. Raskó György szerint az egészen biztosan nem fog bekövetkezni, hogy csökkenni kezdenek az élelmiszerárak, és ennek hatására megszüntetik az árstopot. A növényi olajok ára 50-60%-kal tovább fog emelkedni, és nem lesz visszaállás, mert a nyugat-európai árszintek a kontinensen belül stabilizálják a fogyasztói árszinteket.
Valójában egy kiegyenlítődés történt: a magyar árszint felzárkózott az európai országokéhoz. Ha nagyobb körben nézzük az élelmiszereket, azt kell látnunk, hogy forintban és euróban számolva nagyjából azonosak az árak. Az a legnagyobb lemaradás, ami a magyar alapvető élelmiszerek kategóriájában volt, most eltűnt
- közölte Raskó György.
A szakember meglátása szerint a zsemle, a kifli és kenyér most ugyanannyiba kerül, mint Ausztriában vagy Szlovákiában. Vagyis nem az ársapka, hanem a szomszédos országok árszintje határozza meg a hazai árak felső szintjét.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!
Címlapkép: Getty Images