A fogyasztói árak emelkedése szeptemberben átlépte a lélektani 20 százalékot, de ezen belül is a leginkább fájdalmas élelmiszer-drágulás 35,2 százalékos volt. A Pulzus kutató a napi.hu megbízására készített felmérése szerint is óriási teher a bevásárlás egy családnak, sokan 50-80 ezer forinttal többet hagynak a boltban havonta, mint egy évvel korábban.
Az utóbbi hónapokban az élelmiszerek inflációja teljesen elszakadt az átlagos áremelkedés ütemétől, ami önmagában is évtizedes rekordokat dönt. Az első kilenc hónap átlagos, éves bázisú inflációja 11,8 százalék volt, ezzel szemben az élelmiszerboltokban 20,4 százalékkal kellett többet fizetni.
Az ütem egyre gyorsult, az élelmiszerek júliusban még 27, augusztusban már 31, szeptemberben pedig 35 százalékkal kerültek többe mint 2021 hasonló időszakában.
A napi.hu – a Pulzus Kutató segítségével – arra kérdezett rá, hogy mennyivel emelkedett az elmúlt hónapokban az egy főre eső havi élelmiszer-kiadás.
A számokból az derül ki, hogy ez sok négytagú családnál a 100 ezer forintot közelítheti, ami a magyar bérviszonyok mellett nehezen kigazdálkodható többletterhet jelent.
Emellett sok vásárló már nem a korábban megszokott minőséghez és márkához ragaszkodik, hanem megindult az úgynevezett lefelé vásárlás, amikor előtérbe kerülnek a sajátmárkás termékek, és jobban keresik az akciókat.
A mostani felmérésen a válaszadók relatív többsége, 35 százaléka azt mondta, hogy egy év alatt fejenként 10-20 ezer forint között nőttek az élelmiszer-kiadásai, ez egy négytagú család esetében 40-80 ezer forintot jelent.
Vidéken jobban fáj
Bár a lakóhely szerinti bontás nem mutat nagy különbségeket, a községben élők nagyobb arányban mondták, hogy 20-25 ezer forinttal nőttek a kiadásaik fejenként, míg a 10-20 ezer forintos kategóriában a budapestiekkel vannak egy szinten. Utóbbiak pedig az átlagnál nagyobb arányban mondták, hogy 25 ezer forintnál is nagyobb a növekmény.
Címlapkép: Getty Images