Vízválasztó az idei ősz a fürdőágazatban, hisz az energiaár-robbanás kis híján bezárási hullámot hozott, amelyet a turisztikai jelentőségű komplexumok esetében a nyitvatartási idő és a szolgáltatások korlátozásával és racionalizálásával egyelőre sikerült elodázni, de új áramtarifák és állami segítség híján a jövő év elejénél a többség nem lát tovább.
A költségmegtakarítás jegyében telt a Magyar Fürdőszövetség legutóbbi, a napokban tartott országos kongresszusa, ahol a rövid és hosszú távú túlélési technikákra is kaptak egymástól ötleteket az intézmények üzemeltetői. Mára annyi már látható, hogy a fürdőbezárási hullámot ha elkerülni nem is, de elodázni sikerült az intenzív költségcsökkentési intézkedésekkel – tájékoztatta a VG-t Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára.
Mostanra elkészült az az átfogó ágazati tanulmány is, amely a szükséges beavatkozási és támogatási pontokat is bemutatva rávilágít, hogy a magyarországi fürdők a régióban is kifejezetten olcsónak számítanak.
A határ menti települések fürdői nemcsak az osztrák vendégek, de már a romániaiak számára is olyan vonzók, hogy megéri nekik pusztán fürdőlátogatási céllal is átutazni.
Az áremelésre van tér, és szükség is van, de azt legközelebb már csak jövőre fogják meglépni a fürdők. A mértéke a folyamatos költség emelkedéshez igazodik majd, ugyanis – mint azt Balogh Zoltán kiemelte – nemcsak az energia, de a nagy mennyiségben szükséges vízkezelési anyagok is sokat drágultak.
Most úgy tűnik, hogy a legnehezebb helyzetben lévő fürdők is kitartanak az év végéig, január elejéig, ami a belföldi turizmusban nagy forgalmú időszak, az ilyenkor keletkező pluszbevételek most elengedhetetlenek.
Egyre nagyobb probléma, hogy az áramszerződések hamarosan lejárnak, de még mindig nem kapnak új tarifaajánlatokat az MVM-től a fürdők. Az áramár tervezése nélkül pedig lehetetlen a jövő évi költségvetést tervezni, és dönteni a továbbiakról. Bármikor ér is véget a háború, az energia nem lesz olcsóbb, ezért energiamegtakarítást eredményező fejlesztések és szemléletváltás, konkrét technológiai megoldások szükségesek a fenntartható működéshez.
Országszerte több mint 400 fürdő alkotja az ágazatot, de turisztikai szempontból csak mintegy 220 intézmény kerül képbe. Magyarország turisztikai arculatának egyik alappillére a történelmi fürdők és az évezredes gyógyfürdőkultúra, a napokban elindult nemzetközi forgalomélénkítő kampány hívószava is ez az épített örökség mellett.
A gyógyvíz központi termék, a magyarországi vendégéjszakák több mint 71 százaléka olyan településhez kötődik, ahol turisztikailag releváns fürdő működik, és a Budapestre látogató külföldiek 60 százaléka is meglátogat egy, majdnem 50 százalékuk két fürdőt is.
Ezek azok az érvek, amelyek a fürdőágazat bevételtermelő képességének hosszú távú garanciáit jelentik az állami támogatás megtérüléséhez – derül ki a szövetség főtitkára által elmondottakból.
Címlapkép: Getty Images