Soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük a termelőknek Magyarországon, és ahhoz, hogy az agrárium szereplői talpon tudjanak maradni, a példátlan költségnövekedést valamelyest be kell építeniük a fogyasztói árakba - mondta az Agrárszektornak Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, az energiaválság és az infláció együttes hatása kőkeményen csapódik a termelők mellett a fogyasztókon is, akik sokszor az olcsóbb, gyengébb minőségű termékek vásárlására vannak rákényszerülve. Túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy búcsút inthetünk az olcsó élelmiszereknek, és meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a magas árak velünk fognak maradni.
A megnövekedett energiaköltségek már 2021 utolsó negyedévétől sújtották a vállalatokat, így a Kometát is, az üzemanyag- és nyersanyagárak emelkedése a háború miatt pedig további terhet jelent. Szeptemberhez képest a gáz csaknem négyszeresére, az áram háromszorosára drágult pár hónap alatt. Mindez hogyan érintette céget és hogyan tudott reagálni rá?
Ez egy példátlan állapot. Nagyon felment a disznóár és az említett energiaár, emellett a béreket is emelni kell. Harcoltunk, hogy hatékonyabban dolgozzunk, ez volt az első lépés, amit tettünk azért, hogy csökkentsük a pazarlást, így valamelyest a költségeket is. Mikor olcsó volt az energia, azt természetesnek vette mindenki, nem igazán figyeltek rá eléggé. Ez most talán jó lehetőség arra, hogy megtanuljuk, hogyan lehet jobban használni az energiát. Ugyanakkor a sertéshús esetében nincsen lehetőség spórolni, követni kell a piaci árakat. Csak úgy tudtunk reagálni, hogy növeltük az eladási árakat is, ez megkerülhetetlen volt. Ezzel együtt, mint mondtam, a béreket is emeltük, hiszen figyelembe vettük, hogy a dolgozóinknak is vásárolnia kell a boltokban.
Az idei évben az aszály szinte sosem látott méreteket öltött, 100 milliárdos károkat okozva. A Kometánál okozott bármilyen nehézséget a csapadékmentes, forró nyár?
Mi ennek a hatását egy kicsit később látjuk majd. A szárazságnak nincs ránk közvetlen hatása, de, mivel kevesebb gabona termett, az bizony már ránk is hatással lesz, hiszen emelkednek emiatt a takarmányárak. Így pedig drágább lesz a sertéstenyésztés, ez lényegében egy „ördögi kör”. Úgy gondolom, hogy az árak most már tartósan magasabb szinten fognak maradni. Eddig mindig nagy volt a volatilitás, de az árak nem sokáig maradtak magasak, most viszont attól tartunk, hogy 2023-ban nagyon drága lesz a sertéshús.
Ezekben a nehéz időkben mit tehetnek ilyenkor a termelők, gyártók?
Ilyenkor fontos megőriznünk az optimizmusunkat. Magyarországon nagyon jók a feltételek az állattartásra, kiváló termőföldek vannak és bőséges víz áll rendelkezésre. Most azonban valóban nagyon nehezek a körülmények, de bizakodni kell, mert Magyarország az egyik legalkalmasabb ország a mezőgazdasági tevékenységre.
Az alapanyagokat honnan szerzik be? Ezzel kapcsolatban volt bármilyen fennakadás?
Ha tudjuk, akkor csak itthon, de erre nem mindig van lehetőség. Az élőállat 75-80 százalékát Magyarországról szerezzük be, és stratégiai kapcsolatunk van egy horvát céggel, akik az eszéki régióban dolgoznak, tőlük vásárolunk disznót. Másik fontos alapanyagunk a pulykamell, amit eddig 100 százalékban Magyarországon vásároltunk a Gallicooptól és a Gallfoodtól. Utóbbi viszont sajnos befejezte a tevékenységét, most Romániában és Lengyelországban keresünk más lehetőséget. A cégünknek fontos, hogy hazai alapanyagokból dolgozzunk, éppen ezért, amikor csak lehet, a magyar alapanyagokat részesítjük előnyben. Nemcsak azért, mert magyar cég vagyunk, hanem azért is, mert a hazai alapanyagok minősége az egyik legjobb a világon.
Az elmúlt időben tapasztalható élelmiszer-drágulás mennyire érte el a sertéságazatot? Mennyit drágultak ezek az élelmiszerek például a tavalyi évhez képest?
A drágulás körülbelül ugyanakkora, mint a csirkénél, mintegy 40-50 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. Az árstop pedig érinti a sertéscombot is, emiatt nagyobb rá az igény - ezt nem könnyű kielégíteni. Persze, próbáljuk megoldani, hogy a fogyasztók semmiben se szenvedjenek hiányt.
Az interjú itt olvasható tovább.
Címlapkép: Getty Images