Az egekbe szökő földgázárak és előállítási költségek ellehetetlenítették az európai nitrogénműtrágya-gyártást, és az orosz-ukrán háború hatására jelentősen nőtt az egyéb hatóanyagú termékek ára is. Az európai műtrágyagyárak nagyrészt leálltak, ezért a csillagászati árak és a tényleges áruhiány együttesen fenyegetik a magyar gazdákat is. Az elszabadult energiarák miatt az ágazati szereplőknek komoly problémákkal kell tehát szembesülniük, ez nem kérdés. Suba Péter, a Petrokemija d.d. Kutina kereskedelmi vezérigazgatója a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián megtartott kerekasztal-beszélgetése során hangsúlyozta, ha nem érkezik több orosz gáz Európába, akkor jövő őszre a gáztározó feltöltésekhez 30 milliárd köbméter gáz hiányzik majd az egyenlegből. Ez pedig mondani sem kell, hogy óriási gond.
Suba Péter előadása során elmondta, hogy az elmúlt években nyugodt időszakhoz szokhattak az ágazat szereplői, a gázzal pedig lehetett fixen kalkulálni, írja az Agrárszektor.
Egyik pillanatról a másikra azonban minden megváltozott. Két hónap alatt a mennyet és a poklot járta meg az áram ára is. Emellett az EU-ban a műtrágyagyárak közel 80%-a leállt, az tudott versenyképes lenni, aki importálta a műtrágyát. Ha nem érkezik több orosz gáz Európába, akkor a jövő őszi gáztározó feltöltésekhez 30 milliárd köbméter gáz hiányzik majd az egyenlegből
- fogalmazott a szakember.
Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint nem jók a kilátások. A szektorban a visszarendeződés egy emelkedő trendbe fordult át, ami magasabb szintről indul, mint tavaly novemberben. Sok gyár pedig még csak most kezdi majd meg újra a működését. Csont Dávid, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, mint mondta, kettő év alatt megnégyszereződtek, megötszöröződtek az árak.
Fáy András, az IKR Agrár Kft. üzletágvezetője a kerekasztal-beszélgetés során kifejtette, hogy mindig annyit vásároltak a termelők műtrágyából, amennyire szükségük volt. Több körre lehet osztani a felhasználókat: vannak, akik nemcsak az árakat követik, hanem a döntések mögé képesek "látni". A másik kör, akiknek nincs likviditása, ők nem, vagy kevesebb műtrágyát vettek és inkább kivárnak, és bíznak egy trendfordulóban - ami egyébként lehet, hogy épp most jön majd el.
Csont Dávid erre reagálva elmondta, a bankok le vannak maradva, mintha nem vennék észre az inflációt. Ha mindennek 15-20%-ot megy fel az ára, infláció van, akkor értelemszerűen kevesebbet fog érni a pénz, mint előtte.
Egyik oldalról tehát nyomás alatt vannak a gazdálkodók, nagyobb kamattal kevesebbet tudnak vásárolni, főleg a megsokszorozódott inputárak mellett.
A teljes cikk az Agrárszektoron olvasható.
Címlapkép: Getty Images