Ahogy a Portfolio írja, az első becslések szerint az év végére 25% fölé kerülhet a pénzromlási ütem, az infláció csak a jövő év elején tetőzik, a 2023-as éves átlagos infláció pedig 17,5-19,5% között alakulhat. Mint írták, úgy tűnik, legkorábban jövő év decemberében láthatunk újra 10% alatti éves árindexet, a jegybanki célsáv újbóli elérése pedig legkorábban 2024 második negyedévében következhet be. Tehát még minimum egy év extrém magas inflációs környezettel nézünk szembe.
Ahogy a portál írja, vannak az inflációra ható pozitív tényezők, de bőven vannak felfele mutató kockázatok is. Jelenleg nem elhanyagolható annak a veszélye, hogy a magyar gazdaság egy tartósan magas inflációs időszakba lép. Ez a forgatókönyv elkerülhető, de ehhez őszintén szembe kell nézni a tényekkel, és elfogadni, hogy az infláció letörése ma már nem valósítható meg fájdalommentesen, csak reálgazdasági áldozatok árán lehetséges az árstabilitás újbóli elérésére. Kiemelték azt is
a jövő évet a várakozások szerint stagnáló növekedés és extrém magas infláció jellemezi majd.
Mi áll a hazai magas infláció mögött? Miért magasabb nálunk, mint a legtöbb régiós országban és miért fog lassabb ütemben mérséklődni, mint máshol? A Portfolio teljes cikkében kiderül, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images